2026. október 10-én tartottuk idei első projektfoglalkozásunkat a Közösségi Házban. Érkezésünk és a közös reggeli után kezdetét vette a Maker’s Red Box – Global Warning – Klímaexpedíció a Föld körül projekt első elméleti órája, amelyen a földtörténeti korok klímaváltozásait és azok kiváltó okait tanulmányoztuk. Az elméleti tananyagot a szegedi kismentorok által összeállított Kahoot-tudásszintfelmérő és interaktív játékok tették változatosabbá és élményszerűbbé.
A foglalkozáson áttekintettük, hogy a Föld éghajlata soha nem volt állandó: alakulását a napsugárzás, a légkör, az óceánok, a jég- és hótakaró, a szárazföld, valamint az élővilág egymással összefüggő folyamatai formálják. Megismertük a fiatal Föld légkörének kialakulását, a fotoszintetizáló mikroorganizmusok szerepét az oxigén megjelenésében, továbbá azt is, miként változott a szén-dioxid és az oxigén aránya a földtörténet során. A szén körforgásán és a karbon időszak ősi mocsárerdőinek példáján keresztül azt is megvizsgáltuk, hogyan képződött a kőszén. Ezt követően összehasonlítottuk a múlt természetes klímaváltozásait előidéző tényezőket – például a naptevékenységet, a vulkanizmust, a kontinensek mozgását és az óceáni áramlásokat – az ipari forradalom óta egyre erősödő emberi hatásokkal. Külön figyelmet fordítottunk az üvegházhatás működésére, valamint a szén-dioxid, a dinitrogén-oxid, a fluortartalmú gázok, a vízgőz és a felszínközeli ózon szerepére. Feltártuk azt is, hogy az energiatermelés, a közlekedés, az ipar, a mezőgazdaság, a földhasználat és a hulladékgazdálkodás miként járul hozzá az üvegházhatású gázok kibocsátásához. A tananyag legfontosabb üzenete az volt, hogy a természetes üvegházhatás nélkülözhetetlen az élethez, korunk gyors felmelegedését azonban e gázok emberi eredetű többlete erősíti fel.
A délutáni program második részében az őszi levelek sárgulásának és barnulásának biológiai hátterével foglalkoztunk. Megvizsgáltuk, hogy a rövidülő nappalok és a csökkenő hőmérséklet hatására miként mérséklődik, majd szűnik meg a klorofill utánpótlása. A zöld színanyag lebomlásával láthatóvá válnak a levelekben korábban is jelen lévő sárga és narancssárga karotinoidok, egyes növényeknél pedig vöröses antociánok képződnek. Arra is választ kerestünk, miért nem egyformán színeződnek el a különböző fafajok levelei, és hogyan kapcsolódik a barnulás a növényi pigmentek további bomlásához.
Az elméleti ismereteket kromatográfiás módszerek bemutatásával kapcsoltuk össze. Megismertük, hogyan választja szét a kromatográfia az anyagkeverékek összetevőit az állófázishoz való eltérő kötődésük és a mozgófázisban mutatott különböző oldhatóságuk alapján. Iskolai körülmények között papírkromatográfiás kísérletet végeztünk: levélmintákból pigmentkivonatot készítettünk, azt szűrőpapírra vittük fel, majd oldószer segítségével igyekeztünk elkülöníteni a klorofillokat és a karotinoidokat. A vizsgálat során azt is megtapasztaltuk, hogy a tudományos munka fontos része a módszerek folyamatos ellenőrzése és pontosítása. Az első eredmények alapján további finomításra szorul a megfelelő papír és oldószer kiválasztása, valamint a pigmentfolt mérete és a kísérleti elrendezés is. A következő októberi alkalmakon továbbfejlesztjük a módszert, megismételjük a vizsgálatokat, majd elvégezzük az eredmények rögzítését, mérését és kiértékelését.
Mikics Péter
mentor
