A félév során Becsei Lilla tartott a csoportunknak önismereti foglalkozásokat. Az érzelmeink felismeréséről, kimutatásáról, vagy akár elrejtéséről beszélgettünk sokat. Megláttuk azt, hogy mindenki a saját érzésvilágából próbál kapcsolatot teremteni a másikkal. Például, ha valami bántót mond nekem a másik, akkor nem is biztos, hogy engem akar bántani, hanem vele történt valami rossz, és azért ilyen. Megfigyeltük magunkat és társainkat különböző helyzetekben, vagy velünk történt dolgokra gondoltunk és megfigyeltük, egy nyugodt hangulatból hogyan változunk át vidám, unatkozó, dühös, vagy akár feszült emberekké. Megfigyeltük milyen döntéseket hozunk amikor nyugodtak vagyunk és miket csinálunk, miket mondunk, amikor már nagyon idegesek leszünk. Próbáltuk a folyamatot megnézni, milyen skálán mozognak saját érzelmeink egy-egy helyzetben. Például nyugalomból hogyan jutunk el a félelemig és hogyan találunk vissza. Sokszor a jelenben érzünk dolgokat, amik igazából csak a jövőben vannak és nem is tudjuk, hogyan fog megtörténni. Elképzelünk valamit, hogy majd mi fog történni és attól félünk, és ettől leszünk egyre idegesebbek, pedig nem is biztos, hogy az úgy lesz. Sokszor türelmetlenek vagyunk egymással csúnyán szólunk és ez okozhat mindenféle rossz érzést is. Sokszor vagyunk idegesek nyugtalanok, pedig igazából nincs is rá okunk. Ezért fontos, hogy a lehető legjobban értsük saját érzelmeinket, ami egy első lépés az önismeret felé. Őszintén beszélgettünk ezekről, és próbáltuk kitalálni, hogyan lehetünk nyugodtabbak, hogyan védhetjük meg magunkat attól, ami nekünk nem jó, de mégis halljuk látjuk.
Bajzáth Barbara, Madarasi Viktória Jászság 1-es csoport
