Lisszaboni Erasmus élmények

Az elmúlt években egyre több barátomtól hallottam, hogy az Erasmus program keretein belül milyen felejthetetlen élményeket és pozitív tapasztalatokat szereztek. Emiatt elszántam magam, és a sikeres pályázás után a portugál fővárosba, Lisszabonba utaztam erre a szemeszterre.

Most már lassan két hónapja vagyok itt, és kijelenthetem, hogy nagyon jó döntést hoztam. Az emberek sokkal közvetlenebbek és barátságosabbak. Nem rohannak, nincsen kapkodás, általában mindenki késik mindenhonnan. Az egész országot és az embereket belengi a ’nem kell ezen aggódni, majd csak lesz valahogy’ attitűd. Stresszelő helyivel még nem találkoztam, szerintem nem is ismerik ezt a szót.

A város maga gyönyörű, nemhiába a rengeteg turista. Az óváros szűk, kanyargós utcái, a jellegzetes villamosok, a tengerpart, a Belém-torony, a Krisztus király szobor, az Április 25-e híd, ezek mind mind azt bizonyítják, hogy csodaszép helyen tölthetem a félévet.

Az időjárás itt és Magyarországon körülbelül ég és föld. Lassan november lesz, de én még mindig a rövidnadrág, rövidujjú póló kombót alkalmazom. Eső is mindössze háromszor esett, amióta itt vagyok.

A lisszaboni tömegközlekedés viszont tud meglepetéseket tartogatni. A menetrend itt inkább amolyan útmutatóul szolgál, a buszok néha jönnek, néha nem. A metró néha késik 20 percet, néha előbb érkezik, emiatt te késed le. Kellett egy kis idő, mire hozzászoktam, de mostanra kitapasztaltam a rendszer sajátosságait.

Szerencsére a fővárosból könnyű eljutni más portugál helyekre. Így volt lehetőségem eltölteni egy hétvégét Portoban, négy napot az Azori-szigeteken, és több alkalommal kimenni a nyugati partvidékre.

Az egyetemen szakmai, műszaki tárgyakat vettem fel. Mivel párhuzamosan az otthoni tárgyaimat is csinálom, ezért nem könnyű menedzselni és észben tartani a határidőket. Mindenesetre eddig megbirkóztam a feladattal.

Összességében remekül érzem kint Lisszabonban magam, bátran ajánlom mindenkinek a várost, akár turistaként meglátogatni. Diáktársaimat pedig ösztönözném arra, hogy igenis éljenek az Erasmus, vagy az azzal egyenértékű nemzetközi tanulmányi lehetőségekkel. Nem fogjátok megbánni.

Balla Ábel, Kaposvár 3-as csoport, BME MSc vegyipari gépész

Ha tetszett a cikk, kérlek oszd meg mással is:

További bejegyzések

Természetvédők a Zselicben

A Fauna és Flóra Alapítvány és a Csányi Alapítvány közös szervezésben természetvédelmi…

Csíksomlyói idegen nyelvi és alkotótábor 2026

A tábori héten készült képek a Galériában megtekinthetőek! 2026. július 20-án vette…

OTP Fáy Sikertábor – Balatonszemes

Az érkezés napja: "Délután 3 órára érkeztünk meg Balatonszemesre, a tábor helyszínére,…

Veszprémi Gondolkodásfejlesztő tábor

Július 19. volt az a nap, amikor kezdetét vette a pécsi 3-as…

Gyógyszerész lettem

Az elmúlt 5 év kemény munka meghozta gyümölcsét, hiszen július 2-án gyógyszerészdoktorrá…

Diplomát szereztem!

"Július 2-án vehettem át pszichológia alapszakos diplomámat a Pécsi Tudományegyetemen. Bár ez…

Egy újabb mérföldkő – Diplomás lettem!

Fontos pillanathoz érkezett az életem, lediplomáztam. Sikeresen végeztem az ELTE Társadalomtudományi Karának…

Egészségtudatosság Szegeden

„A gyerekek már hétfőn reggel korán érkeztek a Közösségi Házba a tábor…

Mohács 500 bemutató a Honismereti Szövetség rendezvényén

Galéria A mai napon a Honismereti Szövetség által szervezett bemutatón vettünk részt,…

Geoinformatikus mesterdiplomát szereztem

"Az idei tanévem eredményesen zárult, hiszen július 5-én vehettem át a geoinformatikus…