Október 5-én megkezdtük közös kalandunkat az Sz3-as csoport erre vállalkozó tagjaival a szerepjáték világában. Sokan nem is ismerik ezt a műfajt, pedig globálisan pont 50 évvel ezelőtt robbant be a köztudatba Dungeons & Dragons néven. Azóta rengeteg féle verzióban és témában játszák az emberek. A szépsége abban rejlik, hogy a játékosok bármilyen világban, bármilyen általuk létrehozott karakter bőrébe bújhatnak és élhetnek át izgalmas kalandokat. Gyerekektől egészen a legidősebb korosztályokig mindenki részt vehet benne, sőt vannak olyan játékosok is, akik ugyanazzal a 4-5 emberrel több mint 30 éve összeülnek folytatni a saját történetüket. A játékosok mellett mindig van egy játékmester is. Ő mindennek az irányítója, ő találja ki a világ környezetét és történetét, befolyásolja a harcokat és vezeti a játékosokat. Ilyen szerepet tölt be Berta Gábor és én is, igyekezve legjobb tudásunk szerint egy felejthetetlen élményt nyújtani a gyerekeknek. A mi történetünk egy középkori fantasy világban játszódik, ami a legnépszerűbb téma a szerepjátékosok körében, hiszen a sárkányokkal, törpékkel és hasonló képzeletbeli lényekkel színesített világ remek játszóteret nyújt a fiataloknak. Hosszas előkészületek után, ami alatt megalkottuk ezt az egyedi világot és annak sajátos szabályrendszerét, a gyerekek létrehozták saját karaktereiket.
A szerepjáték fontos, pozitív hatása a személyiségfejlődés, hiszen a gyerekek legtöbbször olyan személyiségjegyekkel ruházzák fel kitalált karaktereiket, amik rájuk a való életben nem feltétlen jellemzők. Így fordulhat elő, hogy az introvertált, csendes gyerekek egy 3 méteres, nagyszájú óriás bőrébe bújnak és azzal, hogy ezeket a személyiségjegyeket magukra öltik egy biztonságos, védett közegben, gyakorolják a karakteren belül a viselkedésformát, a való életben is akár magabiztosabbak lehetnek. A mi csoportunkban is születtek kentauroktól kezdve egészen a vámpírokig mindenféle lények. Ma pedig mindenki a termen kívül hagyta valódi énjét és átszellemülve várták, mi is fog történni velük. Megismerték az eléjük tárt világot, Ravenna sziget- csoportját, és kemény morális döntések elé állítottuk őket. A drámapedagógia eszközeit használva például el kellett játszaniuk azt a helyzetet, hogy elvesznek-e egy adománykosárból aranyat, amire nagyon szükségük van vagy meghagyják azt a rászorulóknak. Mindezek mellett azt is megtanulják, hogy tetteiknek következménye van. Ha valakivel nem voltak rendesek vagy megbántották, azt a történet későbbi szálában még megbánják. Példa volt arra is, hogy a csapat nagy része nem akart beleolvasni egy titkos levélbe, ám valaki egyéni döntést hozva ezt mégis megtette, ezzel megoldandó konfliktust generálva a csoportban.
Harcolniuk is kellett, amit külön hexagonokból összerakott pályán, körökre osztott stratégiai játékokhoz hasonló módszerekkel irányítanak. Sok mindent éltek át tehát már az első alkalommal is és két időpont között még különböző szavazásokkal és eseményekkel is fenntartjuk az érdeklődésüket a Messenger csoportunkban. November másodikán pedig újból összeülünk és folytatjuk közös utazásunkat.
Sebők Marcell, Szeged 1-es csoport, végzett történelem-magyar szakos tanár
A délutánunk is izgalmasan indult. A reggeli szerepjátékot követve, a fenti terembe vettük az utunkat. Kisebb előkészületek után, neki kezdtünk festeni. Engem ért a megtiszteltetés, hogy taníthassam csoporttársaimat az alaptechnikákra, ecsetkezelésre, majd szabadjára engedtem a többiek fantáziáját, hogy az akvarell papírunkat olyan színekkel töltsük ki, amivel csak akarjuk.
Volt, aki tájképet, volt, aki állatot és olyan is volt, aki egy híres logót festett le. Nagyon izgalmas volt látni, ahogy egyre élettel telibb lesz a kezünk alatti munka. Közben pedig az egész csoport beszélgetett. Én nagyon jól éreztem magam egész nap, egy csomó emlékkel és egy szép képpel lettem ma gazdagabb!
Faragó Hanna, Szeged 3-as csoport
