Sok-sok évvel ezelőtt, amikor általános iskolás pályafutásom derekán bekerültem az Alapítványba, még nagyon távoli, szinte elérhetetlen célnak tűnt az Alapítvány ígérete és vállalása: mi, tehetséges fiatalok, az egyetemi tanulmányok végéig és utána is a lehető legtöbb segítséget, támogatást kapjuk meg azért, hogy lehetőségünk legyen egy sikerekben gazdag karrier elindítására. Akkor még nem tudtuk, hogy ez részünkről mennyi munkával, olykor áldozattal fog járni, de sejtettük, hogy nagyon-nagyon hosszú utat kell megtennünk, hogy odaérjünk.
Ennek az útnak értem el a végére péntek délután, amikor – hosszú és kihívásokkal, küzdelmekkel teli évekkel azután, hogy elvégeztem a nemzetközi tanulmányok alapszakot – végre átvehettem a közgazdálkodás és közpolitika mesterszakos diplomámat is a Várkert Bazárban, a Budapesti Corvinus Egyetem diplomaosztóján: közgazdász lettem. Nagyon örülök, hogy barátaim, egykori alapítványbeli csoporttársaim után én is befejeztem egyetemi tanulmányaimat, és már kívülről nézhetem a felsőoktatás világának kapuit.
Ezúton is szeretném köszönetemet kifejezni a rengeteg támogatásért és élményért, amelyet az elmúlt tizenhat évben az Alapítványtól kaptam, a nyári táboroktól a fejlesztő órákon és nyelvi versenyeken át egészen az ösztöndíjakig. Sok-sok olyan emlékkel gazdagodtam, amit nem fogok elfelejteni. Mindezért nagyon hálás vagyok, és azért is, hogy amikor nem találtam a megfelelő irányt, az Alapítvány nem engedte el a kezemet, nem hagyta, hogy elkallódjak, hanem mindig megadta a szükséges kezdőlökést, amellyel előre tudtam haladni. Az Alapítvány nélkül minden bizonnyal nem tarthatnék ott, ahol most vagyok: két diploma és stabil megélhetés birtokában.
De ami talán ennél is fontosabb, nem lennék az, aki vagyok: az Alapítványon keresztül számtalan változatos hátterű gyereket, fiatalt és felnőttet ismerhettem meg Magyarország különböző részeiről; ők és a különféle programok, foglalkozások nagy hatást gyakoroltak személyiségemre és gondolkodásmódomra.
Még egyszer köszönöm a mentoromnak, a fejlesztő tanároknak az Alapítvány vezetőinek és dolgozóinak és mindenki másnak az elmúlt másfél évtized közös munkáját és sok sikert kívánok az utánam következő generációk tagjainak!
Palkó Richárd, Kaposvár 2.
