Versünnep a csoportban avagy csoportos versünnep

Egy nappal a hivatalos költészet nap után mentorunk egy verses délutánt szervezett nekünk (április 12.).

A hétvégi fejlesztő foglalkozás ennek a jegyében telt el.  A csoportban senki nem szokott verset mondani, és őszintén bevallom én magam nem szoktam az iskolai kötelezőn kívül verset olvasni. De a ma délután után azt hiszem, gyakrabban forgatok majd verses kötetet. Egyszerűen azért, mert megtapasztaltam, hogy a vers képes egyszerre segíteni nevetni, sírni vagy elgondolkodni egy problémán. Jó volt az is a mai foglalkozáson, hogy együtt játszott a csoport. Már az első játék vidámságot és jó hangulatot hozott, ki kellett találnunk a hátunkra ragasztott cédulákra írt szavakat. Ebben társaink úgy segítettek, hogy hasonlatokat mondtak. Aztán kötetek közül válogattunk, majd kerestünk és felolvastunk belőle olyan verset, amit valamiért fontosnak tartottunk. A vers olvasása után ismét játék következett, pontosabban játékos versírás. Először fanyalogtunk a „feladaton” de a végére nagyon belejöttünk, rengeteget nevettünk és nem is hittük el, hogy milyen fergeteges versek keletkeztek. Párban játszottunk. Egytől hatig megszámoztuk a lapunkat, az első, harmadik és ötödik sort kellett kitöltenem, a fennmaradókat a párom írta meg. Egy szabály van: minden sorban négy szó kerülhet, és a sorok végén lévő szavaknak rímelniük kell. Én leírtam az első sorba négy szót, átadtam a páromnak, aki erre írt újabb négy szót rímmel a végén, aztán a harmadik sor ismét az enyém volt és így tovább. Íme néhány közülük:

A függvényben és a növénytan találkozása a verstanban
1. Lelkem hullámzó szinusz függvény
2. mégis megbukok matekból év végén
3. megint megcsípett a csalán
4. anyám még mindig kiabál
5. nincs e sorra ötletem
6. inkább be is fejezem.
(Andalics Enikő – Palkó Richárd)

Ízlések és pofonok
1. Nekem nem kenyerem ez
2. kedvesem kedvesen lenyelem ezt.
3. de nem merem egyben
4. elmenne egyszer eme kedvem
5. el kell vennem kedvesem
6. ezen elveszett kedvem rendesen.
(Szalai Bálint & Kisiván Milán)

Megdöbbenés
1. Őszi tájon volt mámor
2. olyan mint a kámfor
3. messze egy régi tábor
4. ott lapult egy sátor
5. benne barátom aki bátor
6. meggyóntatott mit egy kántor.
(Kollárovics Petra és Csepeli Nikolett)
Nagyon jól éreztem magam ma délután, jó volt így együtt lenni a csoportommal. A foglalkozásról készült képek a galériában láthatók.
Kovács Péter Kaposvár 2.

Ha tetszett a cikk, kérlek oszd meg mással is:

További bejegyzések

Maker’s Red Box – Global Warning: folytatódott a klímaexpedíció

Hétvégi programunk három, egymásra épülő részből állt. Folytattuk a globális felmelegedés természettudományos…

Minden út Budára vezet

Október 28-án a Kaposvár 3-as csoport Budapestre látogatott az őszi szünetben. A…

Együtt hangolódtunk Halloweenra

Az őszi szünet is lehetőséget adott a Szentes 2-es csoport tagjai részére,…

Gyakorlat teszi a mestert XIII.

Tizenharmadik alkalommal hirdette meg a Csányi Alapítvány és a Bonafarm cégcsoport a…

Dráma és személyiségfejlesztés

Az őszi szünet harmadik napja a Pécs 3-as és Pécs 1-es csoportban…

Rémisztően jó Halloween Nagybajomban

Tegnap délután igazi borzongató hangulat uralkodott a Csányi Alapítvány Nagybajomi Közösségi Házában.…

Őszi Érdekképviseleti Fórum Nagybajomban

"A Csányi Alapítvány őszi Érdekképviseleti Fórumának középpontjában ezúttal az Életút Programok változásairól…

Természettudományos projekt

Az őszi szünet második napján a Pécs 3-as és Pécs 1-es csoportok…

Megemlékezés dr. Buday László születésének 153. évfordulóján

Október 27-én ünnepélyes keretek között emlékeztek meg dr. Buday László születésének 153.…

A sós jóstól Kosztolányi kulcsáig

Az elmúlt két hétvégén a Kaposvár 3-as csoport tagjainak szövegértés és logika…