Sohasem felejtem el …
Most szombaton (március 1.) került megrendezésre az első Jász-Nagykun-Szolnok megyei Területi Mazsorett verseny, ahová az ország különböző pontjáról érkeztek versenyzők.
Már hetek óta ezt a versenyt vártam, hiszen ez nagy kihívást jelentett számomra. Reggel az izgalomtól már korán felkeltem, és Szolnok felé vettük az irányt, ahol a délelőtt folyamán, még egy hip-hop továbbképzésen kellett helyt állnom, amelyet Pizsy tartott. Majd a családommal, és a tánctanárommal, Olgival a sportcsarnok felé vettük az irányt. Időben neki láttunk a sminknek, hajnak, hogy még legyen időm a színpadra lépés előtt gyakorolni. Nos, mondanom sem kell, hogy nagyon izgultam, hiszen ez volt első olyan versenyem, ahol már Európa bajnokcsapatok is részt vettek. A versenyen találkoztam, olyan mazsisokkal, akikkel eddig még csak facebook-on volt alkalmam beszélni, de végre személyesen is nyílt alkalmunk találkozni és megosztani tapasztalatainkat.
Színpadra lépés előtt még Olgi mondott egy-két bátorító szót, majd a színpadra szólítottak. A tánc elején még bennem volt a stressz és az izgalom, de a vége felé már majdhogynem teljesen megszűnt, és az öröm, boldogság vette át a helyét. Nagyon büszke voltam rá, hogy csupán 3 év után, ott állhatok a zsűri előtt, hiszen általában, aki a korosztályomban szóló kategóriában indul, az 6-7 év tapasztalattal rendelkezik.
Örökkévalóságnak tűnt, mire az eredményhirdetéshez értünk. Közben megérkezett a tánciskolám vezetője is, Dalma, aki sajnos egy fellépés miatt nem tudott az elején is ott lenni, viszont az eredményhirdetést már ő is velünk izgulta végig. Nagyon hosszúra sikeredett, hiszen rengeteg nevező volt. Ez azonban csak fokozta mindannyiunkban izgalmat. Majd, mikor kiszólítottak, hirtelen nem is fogtam föl, hogy aranyérmes lettem, csak mikor a nyakamba akasztották az érmet és mondták, hogy gratulálok.
Elmondhatatlan örömöt éreztem, azt hiszem sohasem voltam még ilyen boldog. A tánctanáraim arcáról is csak a boldogság és a büszkeség sugárzott.
Nagyon köszönök mindent, rettentőn hálás vagyok nekik, illetve a szüleimnek és testvéreimnek is, akik mindvégig mellettem álltak, így ma is az egész nap folyamán ott voltak velem! A következő verseny, március 22-én kerül megrendezésre, amire nagyon készülünk, hiszen oda több kategóriába fogunk nevezni.
Tóth Zsófia Jászság 3. csoport