Történelmi és honismertei tábor, Eger
Megérkeztünk a történelmi városba, Egerbe.
A mai programunk az egri várban volt. Először idegenvezetéssel végigjártuk a vár minden részét. Voltunk a képtárban, a Hősök termében, a várbörtönben, majd a földalatti kis zugokat is megnéztük interaktív bemutatással, ami még jobban fokozta érdeklődésünket az iránt, hogy milyen lehetett a törökök ellen harcolni. Megtudhattuk, hogy milyen volt a tűzkerék, az ágyú és azt is hogy, hogy védték a várat alulról. Az idegenvezetés után egy várfelfedező kvízjátékban vettünk részt. Bejártuk a vár különböző részeit, ahol a feltett kérdésekre kellett megtalálnunk a válaszokat. Nagyon elfáradtunk az utazásban és a várlátogatásban, ezért örömmel foglaltuk el szállásunkat a nap végén. Kipihenve, izgalommal várjuk a holnapi programokat.
Városnézés játékkal
Az egri tábor második napja egy érdekes városismereti vetélkedővel indult, amely során történelmi tudásunkat gyarapíthattuk és megtekinthettük a város nevezetességeit is. A feladatok ellenőrzését követően kilencvenhét lépcsőfokot megmászva feljutottunk a minaret tetejére. A következő úti célunk a minorita szerzetesrend által épített templom volt, majd egy marcipánkiállítást is megnéztünk. Ebéd után a líceum épületében (amely ma főiskolaként működik) a tudományoknak is szenteltünk némi időt: távcsöveket tanulmányoztunk, majd izgalmas fizikai kísérleteket végeztünk. A nap zárásaként a bazilika, Magyarország második legnagyobb temploma, kápráztatta el freskóival és oltárképeivel a diákokat és a mentorokat egyaránt.
Palkó Richárd Kaposvár 2.
Harmadik napunk Egerben
A reggeli után egy újabb kalandos nap vette kezdetét. Első állomásunk Szerencs volt, ahol a Rákóczi-várat és kertjét jártuk be. Megcsodálhattuk a színes tavirózsákat és a kézzel hajtható vízimalmát a park közepén lévő mesterséges tóban. A monoki Kossuth Múzeum sok érdekes információval gazdagította tudásunkat. Betekintést nyerhettünk Kossuth Lajos mindennapjaiba, és megtudhattuk hosszú életének titkát: „Sohasem eszem többet, mint amennyire éppen szükségem van.” Örültünk, hogy éppen a Kossuth Múzeumot tekinthettük meg, mivel 11. osztályos tanulmányaink során, sokszor szó esett róla. Ezután tovább mentünk Boldogkőváraljára, ahol a XIII. században épült várat jártuk be. A vár keskeny ormára vezetett ki egy fahíd, amely leginkább a kínai Nagyfalra emlékeztetett bennünket. A nap zárásaként Vizsolyra látogattunk el, ahol az ország egyik legrégebbi református templomát csodáltuk meg. A templom falán különböző XII. és XIII. századi freskókat tekinthettünk meg. A vizsolyi biblia másolatát megvizsgálhattuk, az eredetit, pedig az üvegfalon keresztül szemlélhettük. Majd belecsöppentünk a XVI. századi nyomdaiparba, és elkészítettük a biblia első lapját. A többi 2411 lapot pedig másra bíztuk… Ismét egy remek napnak lehettünk részesei, és izgatottan várjuk a folytatást.
Viki, Kinga, Andi, Xéni, Gabi
Negyedik nap a természeté
Negyedik napunkat a Baradla-barlangban kezdtük, amely az egyetlen olyan magyarországi természeti képződmény, melyet a Világörökség részeként tartanak számon. A hatalmas járatrendszer egy másfél kilométeres szakaszát járhattuk be. Nagyon tetszett, a legnagyobb termében még hangversenyt és esküvőket is tartanak. Ez utóbbit ugyan nem tapasztaltuk meg, de az akusztikájában így is gyönyörködhettünk. Kanyargós, hosszú út vezetett Szilvásváradra. Kis vasúttal mentünk el a Fátyol-vízesésig, a visszautat a Szalajka-völgyben gyalog tettük meg. Este szabad program volt, végre kipróbálhattuk a medencét és késő estig gitároztunk a teraszon.
Attila, Pisti, Bence, Matyi és Máté
Hívószó: kaland
A mai nap talán a hét legizgalmasabb pontja volt. A délelőtt folyamán Sástó gyönyörű partján sétáltunk. Miután mindenki megcsodálta a festői környezetet, utunk Magyarország legmagasabban fekvő kalandparkjába vezetett. Az első adrenalinbomba a bobpályán ért minket. Ezt követően lehetőségünk nyílt a kalandpark többi játékát is kipróbálni. A legnépszerűbbek voltak: a trambulin, a függőhíd a jetski, a vizigömb, illetve a bringó. Eszter néninek köszönhetően megismerhettük azt a parkot, ahol a kezünkből etethettük, a mókusokat, hihetetlen volt számunkra, hogy a dió kocogtatására, megjelentek és bátran közeledtek felénk. Kékestető innen már csak néhány száz méterre volt, így azt meg is hódítottuk. A hazafelé vezető úton megálltunk Parádfürdőn, a híres kocsi múzeumot néztük meg. Az egész nap lenyűgöző volt.
Gábor, Janó, Gergő
Az utolsó nap az egri táborban
A tábor utolsó napja sem telt eseménytelenül. Délelőtt Noszvajra látogattunk el a de la Motte kastélyba. A gyönyörű barokk épületet néztük meg először, utána következtek a barlanglakások. Jó nagy kontraszt volt közöttük. Jóleső érzés, hogy az ismeretlen kis falucskák is óriási kincseket és értékeket őriznek Magyarországon. Élvezettel fedeztük fel a barlang zegzugos részeit. Volt egy olyan vájat, ahol két társunk egy mini koncertet rögtönzött, kihasználva a kiváló akusztikát. Nagyon gyorsan elröpült a délelőtt, a finom ebéd után (ami nem mellesleg pizza volt, végre) az egri Termálfürdőben volt alkalmunk egy kis pihenésre. A nap végére fáradtan de izgalommal teli vártuk a Világbajnokság meccsét, amelyet együtt néztünk a városban az óriás kivetítőn. Örülünk, hogy hazamehetünk egy hét után, de szomorúak is vagyunk amiért eljött a tábor vége. Szerencsére újra találkozunk az Életút napon egymással. Összegezve ez a tábor volt a legjobb a csoportok nagy része szerint.
Meli, Reni, Judit, Móni