Először is hadd gratuláljak a Csányi Alapítvány nevében. A Tanár Úr sikere a mi büszkeségünk is, hiszen rengeteget köszönhetünk Önnek.
Nagyon köszönöm a gratulációt, megtisztelő.
Számított rá, hogy egyszer ilyen elismerésben fog részesülni?
Egy hónappal ezelőtt fölhívott a főpolgármester telefonon és azt mondta, kedves kötelességének eleget téve tájékoztat arról, hogy a fővárosi közgyűlés zárt ülésén megválasztottak a 2024. évi díszpolgárok egyikének és felolvasta az indoklást is. Budapest kulturális és épített örökségének megőrzése és népszerűsítése érdekében végzett sokrétű tevékenységem, valamint a főváros iránti rajongásom, és sajátos írói stílusom miatt választottak díszpolgárnak. Ugyan az nem szerepelt az indoklásban, hogy a Csányi Alapítvány diákjainak tanításáért, de azt is nagyon szívesen csinálom és remélem még sokáig tudom folytatni ezt a tevékenységet.
Milyen érzés tölti el, amikor a kitűntetésére gondol?
A jogszabály szerint egyszerre hat díszpolgárt választhatnak és két posztumusz díszpolgárt választhatnak. Úgy érzem, hogy egy csodálatos társaság soraiba kerültem be, hisz Pogány Judit színművésszel, Korniss Péter fotográfussal, Bródy János zeneszerzővel, Zoboki Gábor építésszel és Daróczi Ágnes szociológussal együtt díjaztak.
Gondolta volna, hogy valaha Budapest díszpolgárának nevezheti magát?
Egyáltalán nem vártam, ez a főváros legmagasabb kitüntetése. Úgy véltem, hogy a tanítómesterem, Buza Péter, akitől a helytörténetírást tanultam, mindenképpen előbb fog részesülni ebben a kitüntetésben. Bár megtisztelő és nagyon büszke vagyok rá, de ez inkább édesanyám álma volt. Minden évben átnézte a díjazottak listáját és füstölgött, hogy az ő „kisfia” nem szerepel a nevek között.
Mit szólt hozzá, amikor megtudta a hírt, miszerint megkapta az elismerést?
Pityergett és azt mondta, hogy „most már tudom, hogy miért kellett nekem ilyen sokáig élnem”.
Mit gondol, a kitüntetés után mennyire vált irányt a pályája?
Semennyire. Ugyanezt szeretném csinálni, még nagyobb örömmel. Még csak 70 éves vagyok, de manapság a kor csak egy szám. Van három könyvtervem, amit a következő öt évben szeretnék megírni. Ezek részben új dolgok, részben pedig a régebbi írásaimat szeretném könyvvé összerendezni. Emellett, szívesen tanítok tovább a Csányi Alapítvány S10 Akadémiáján. Szeretném, hogyha múzeumba is jönnének velem, a filmklubot is újra lehetne indítani és esetleg a bevezetés a francia kultúrába című kurzusba is bele lehetne fogni. Nem lehetek elégedetlen, hiszen van három felnőtt lányom, négy unokám és nagyon jól érzem magam az életben.
Trixler Zsófia Kaposvár 1-es csoport