Tisza szabályozása, Tisza menti városok, Boszorkánysziget
„Április 10-én ismét projektnapot tartottunk Szegeden, sajnos újra csak online térben. A kezdeti technikai problémák ellenére mindenki elő tudta adni anyagát. Nem kíméltük a kicsiket, 3 témáról is szót ejtettünk. Beszéltünk híres városokról, melyek a Tisza mentén helyezkednek el Magyarországon. A folyó szabályozásáról, pontos földrajzi jellemzőiről is szó esett. Ezek mellett pedig a Boszorkányszigetet is kicsit részletesebben prezentáltuk a gyerekeknek. A Tisza szabályozásáról Zsolt tartott prezentációt. A folyó főbb tudnivalóin túl, – minthogy honnan ered és hol torkollik a Dunába – részletesen beszélt a folyószabályozás főbb okairól, a munkálatokról és annak eredményéről. Mivel közvetlenül kapcsolódik a témához, így szóba került Szeged katasztrófája is, az 1879-es nagy árvíz is. Végül a szabályozás főbb következményei mellett említésre kerültek annak negatívumai is, mint az aszály és az egyre nagyobb árhullámok. Evelin a szegedi Boszorkányszigetről tartott egy kiselőadást. Beszélt magáról a helyről, az elhelyezkedéséről, valamint a boszorkányüldözésről és a boszorkányégetésről. A boszorkányperek nagy hatással voltak a városra, az 1700-as évek elején. Szóba került Kökényné Nagy Anna bába és Rózsa Dániel főbíró is, akik a leghíresebb boszorkányok voltak Szegeden. A városokról – köztük Csongrád, Szolnok, Tiszafüred, Tokaj és Szeged – én adtam elő. Igyekeztem a festői tájakat bemutatni és beszélni arról, hogy mit is tud jelenteni egy folyó a települések életében. Beszéltem konkrét adatokról, mint a népességszám, de említettem érdekességeket is, hogy a középkorban például hogyan is nézhettek ki ezek a városok és milyen jelentőséggel bírnak a mai napig.” Sebők Marcell, Szeged 1-es csoport, a Szegedi Tudományegyetem magyar-történelem szakos negyedéves hallgatója
További képek a GALÉRIÁBAN találhatók.