A márciusi természetbúvár foglalkozáson a szegedi Közösségi Ház udvarának makroszkópikus és mikroszkópikus titkait fedeztük fel.
Mind a két foglalkozáson ragyogó napsütésben volt részünk, így a foglalkozásokat az udvaron kezdtük, azzal a céllal hogy az udvari teendőkbe is besegítünk, közben pedig méréseket végzünk és mintákat gyűjtünk.
Az első csoporttal (a kicsikkel) a kerti tavunk elrohadt és elszáradt növényi részeit távolítottuk el, utat biztosítva ezzel a halak tavaszi betelepítésének, és a madarak fürdözésének. Ezután a madárodukat tisztítottuk ki a fészket kereső cinegéink számára. Miután az udvari teendőket befejeztük mérőszalagot, ceruzát és vonalzót ragadtunk, hogy az udvart feltérképezzük. Az udvar adatait először papíron rögzítettük, majd egy tervező szoftver segítségével meg is rajzoltuk, erre azért volt szükségünk, mert a következő foglalkozásokon rovarcsapdákat szeretnénk elhelyezni a füves területen. A tervezés után a windows farmunkban lévő növények közül a borsókat és a paradicsomokat kiültettük az udvari kaspókba, a helyükre pedigre hajnalkákat tettünk be csírázni, amelyek reményeink szerint hamarosan az udvar falán fogják kibontani égszínkék virágaikat.
A másik csoporttal (nagyokkal) a virágoskert gazolásába kezdtünk a foglalkozás elején, amely során számos növényt és állatot begyűjtöttünk a későbbi vizsgálatok céljából. A kiskert kitakarítása közben Luca megmutatta nekünk a makroszkópos fotózás titkait a kertben található virágok lefényképezésével (fotóit ezúton is köszönjük).
A gyomnövények kiszedése közben számos olyan élőlényt gyűjtöttünk be, amelyről nem is hittük volna, hogy tud számunkra valamilyen meglepetést mutatni a későbbiekben, voltak amelyek szúrtak, amik ragadtak, és szagot árasztottak. A begyűjtés, és egy alapos kézmosás után a mikroszkópunk tubusára webkamerát szereltünk, és így már projektoron keresztül tudtuk szemlélni azt, ami az emberi szem számára is láthatatlan. A begyűjtött növények számos meglepetést mutattak a nagyítás során, megtudtuk, hogy miért szúr a csalán, miért illatos a muskátli levele, és miért tapadt hozzánk a ragadós galaj, sőt a foglalkozás végén még egy karolópók pontszemébe is sikerült belefókuszálnunk. A webkamerával pár fotót csináltunk a látottakról; ezeket a képgalériánkba töltöttük fel.
Mikics Péter, mentor