A címben szereplő három szó jellemezte a május 10-i szombati napunkat Kaposváron. Az OTP Fáy Alapítvány munkatársai látogatottak el hozzánk. A foglalkozáson játokos módon fedeztük fel, hogy mit is jelent egy-egy pénzügyi fogalom. Ezután, a továbbtanulás közelsége miatt, a diákhiteleket veséztük ki és az esetleges kérdésekre hasznos válaszokat kaptunk. Ezen alkalommal szüleink is velünk voltak, akik ugyanolyan lelkesen vetették bele magukat az interatív előadásba, mint mi.
A program végén a bankszámlák közti különbségekről fedtük fel a leplet játékos módon, ahol én (három társammal együtt) egy bankár szerepébe bújtam és próbáltam „eladni” a rám jutott számlacsomagot. A csoport többi tagja különböző korosztályú ügyfeleket játszott, akik szimulációs üzletkötés során érdeklődtek a számukra legkedvezőbb díjcsomagokról. A játék végén pedig az elégedettség valódi volt, amikor az „üzletet” meg is kötöttük egy baráti kézfogással.
A napot végül Balogh Ádám önkéntessel zártuk, aki ez alkalomból csapatjátékba csomagolta a logikai feladatait. Egy csomag celux ragasztót limitált mennyiségű hurkapálcát kaptunk melyekből a leghatékonyabban kellett a legmagasabb tornyot megépítenünk. A verseny nagyon feszes volt, mind a három csapat elérte a plafont, szinte csak milliméter különbségek voltak a különböző taktikával épített tornyok között. Persze közben éles viták alakultak az alap biztonságának vagy az építmény magasságának fontosságával kapcsolatban, s volt szóváltás a cél elérése és a megvalósulás módjának elsődlegessége között is. (Három szóval tehát) tartalmas, vidám, és jó kis csapatjátékvolt ez a hétvége.
Radó Barnabás Kapsovár 2. csoport
