Szeptember 28-án, reggel izgatottan érkeztünk a közösségi házba, hogy megismerkedjünk a tiszta égbolt látványával és a görögöktől kapott csillagászati tudással. Nem is pazaroltuk az időt, azonnal elindultunk Kecskemétre, az ottani Planetáriumba. Az épületbe érve először egy kiállítást néztünk végig, ahol különböző meteor darabok, ásványok, földtörténeti maradványok sorakoztak.
A gyors ráhangolódás után be is léphettünk az előadóterembe, amely Magyarországon páratlan felszerelésekkel rendelkezik. A különleges vetítőgép a planetárium kupoláján jelenít meg egy derült, fényszennyezés nélküli, nyári égboltot. A program alatt ennek segítségével vizsgálódtunk, ezt mozgatva és irányítva tudta az előadó demonstrálni az égi dinamikát. Az idő felgyorsításával nézhettük csillagok és bolygók mozgását. A csillagrendszerünkről, a kupolán végigfutó Tejútról is megtudtuk, hogy nem ő az egyetlen galaxis a világegyetemben, sőt, ideális körülmények mellett akár szabad szemmel is derenghet a hozzánk legközelebb álló csillagváros, az Androméda kör. Megismerkedtünk több csillagképpel is: Cassiopeia, Kis Göncöl (Kis Medve), Nagy Göncöl (Nagy Medve), melyekkel a közeljövőben lesz is dolgunk a görög projekt kapcsán. Azt mindannyian megjegyeztük, hogy a köznyelvi nevén nevezett Esthajnalcsillag tulajdonképpen a Vénusz bolygója. A végén egy 3D-s előadásban a Naprendszer bolygóit is sorra vettük, érdekességeket tudtunk meg, például azt is, hogy a Mars felszínét valamikor tengerek mosták, vagy pedig, hogy a Szaturnusznak több, mint 140 holdja van. Lezárásnak egy lézershow-t néztünk meg, és ezzel ért véget az ismerkedésünk az égbolttal.
Kohári Bánk, Faragó Hanna Sz3