Chun Yin Roger Lo AIESEC önkéntes Hong Kongból

Sziasztok Lo Chun Yin Roger vagyok Hong Kongból. Hívjatok egyszerűen Rogernek. A Hong Kong University of Science and Technology elsőéves hallgatója vagyok, mérnöknek készülök. Hobbim a gitározás és a futás. Magamat egy lelkes és befogadó embernek tartom, ami azt jelenti, hogy pozitívan gondolkodom és barátaimat támogatom, ahol csak tudom. Emellett szeretek új dolgokat kipróbálni, ami talán a hobbimmá válhat, így ha találkozunk, akkor ne fogjátok vissza magatokat osszátok meg velem hobbitokat nagyon kíváncsian várom!

Motiváció

Szeretem a változásokat és azért kívánok ebben a nyári tábor projektben részt venni, hogy örömteli változásokat hozzak mások életébe és magamból is kihozzam a legtöbbet. Mint világpolgár nemcsak magadra kell gondolnod, mert az lebénít, a másokra való figyelés és mások segítése lendületbe hoz. Azt remélem, hogy pozitív gondolatokat tudok minden körülöttem lévő fiatalnak átadni ez alatt a hat hét alatt. Azt gondolom, hogy a Szociális érzékenységem, az együttműködőképességem és problémamegoldó képességem is fejlődni fog. Ezek is olyan területek, amik fontosak számomra.

Miért Magyarország?

Mindig is vágyam volt megismerni Kelet Európát és Magyarország különös hely. Magával ragadnak a lakói, a látnivalói, az ételei, a kultúrája. Hiszem, hogy ebből kapok majd ízelítőt az Alapítványban.

Miért a Csányi Alapítvány?

A beszélgetések során azt értettem meg, hogy ez az Alapítvány segítő kezet nyújt a szükségben lévő családoknak és gyerekeknek. Ez az egyik legszebb dolog, amit csak el tudok képzelni. Az Alapítványban végzett önkéntes tevékenység nekem is lehetőséget biztosít a segítésre. Az oktatási programja és tevékenysége, amit a honlapot olvasva megértettem – átlátható, következetesen egymásra épülő és a gyerekek érdekében van. Nem elsősorban a tantárgyakról szól, hanem olyan ismeretszerzésről, amit később hasznosítani tudnak.

Mire számítok?

Szeretném, ha a gyerekek és fiatalok taníthatók és befogadók lennének, ha motiválhatnám őket arra, hogy nyissanak az új dolgok felé. Azt is remélem, hogy én is változni fogok ez alatt a hat hét alatt hiszen minden egyes nap egy ilyen környezetben lépésről lépésre gazdagít. Szeretném megélni életem legjobb útját itt Magyarországon.

Búcsúzom

Amit az élményektől és a gyerekektől kaptam:

Igazából, számtalan dolog van, amit a táboroktól kaptam. A legfontosabb ezek közül számomra a kommunikációs készségeim fejlődése volt. Lényegében minden táborban új csoportokkal találkoztam, különböző városokból, különböző korosztályokból. Sajnos nem mindenki beszélte közülük az angol nyelvet, azonban ez a nehézségnek hitt tényező rákényszerített, hogy más módon közelítsem meg a gyerekeket: fordítóprogramokkal, árnyaltabb testbeszéddel és mimikával. Ahogy már említettem, minden táborban újnak számítottam egy összeszokott csapatban. Igyekeztem a gyerekek érdeklődését felkelteni humorral, pozitivitással és odafigyeléssel, mint kismentoruk. A fent említetteken kívül, minden gyerektől tanultam valami újat, minthogy mindnyájuknak volt valamilyen hobbija vagy szenvedélye, legyen az hangszer, tánc, vagy egyszerű magyar szavak, ők igyekeztek azokat megtanítani nekem, ezzel is kitágítva a látókörömet. Nem utolsó sorban, mindig vidáman és kedvesen közeledtek felém, és az együtt töltött idő mindig pozitív hangulatban telt – ez pedig magával ragadott, és idővel én is hasonlóan jókedélyű és nyitott lettem. Ez a fajta közvetlenség az otthoni mindennapjaimtól teljesen eltérő.

A gyerekekről:

Az első benyomásom a gyerekekről nagyon pozitív volt, bármilyen háttérrel is rendelkeznek. Szinte mindenki aktívan részt vett a tábor programjain és a feladatokat is szívesen végezték, ami számomra nagyon meglepő volt hiszen nyár volt és feladat bőséggel akadt. A legtöbb gyerek számomra harsánynak és udvariatlannak tűnt. Legfőképp hétköznapi szituációkban. Nagy hangerővel kommunikáltak egymással, és gyakran ugratták egymást, ami nekem nagyon furcsa és szomorú volt. Mindez azonban az összvéleményemet nem befolyásolja – hiszen mindegyikük tehetséges volt a maga területén: legyen az sport, természettudomány vagy művészet. Nagyon jó volt látni, hogy mindenkinek megvan a maga szenvedélye és célja az adott területen.

Az Alapítványról:

Az előkészületek közben felmerülő nehézségeket hamar megoldottuk. Számomra nagyon szimpatikus az Alapítvány, mind annak célkitűzése, mind pedig a vendégszeretetük, amit felém tanúsítottak. Az Alapítvány célja a tehetséges, de hátrányos helyzetű gyermekek támogatása, amivel nagyon mélyen egyetértek. Úgy gondolom, ahelyett, hogy egy gyereknek halat adnánk, inkább arra kell megtanítani, hogyan halásszon, és én ezt a szemléletmódot látom érvényesülni az Alapítványon belül. A fentieket erősítette bennem az is, mikor láttam a gyerekeket, ahogy tehetségüket használják, hogy a metódus gyakorlatban is működik. Kitűnő bánásmódban részesültem az Alapítványnál. Bármit kérhettem, amire szükségem volt, legyen az materiális vagy lelki dolog, tanácsok vagy tippek, amikkel beilleszkedhettem és átjutottam a nehézségeken. Külön köszönöm Juditnak, hogy végig segített és törődött velem. Ami számomra az egyik legfontosabb volt – a szállás – felülmúlta a képzeletemet. Mielőtt megérkeztem, úgy gondoltam, hogy egy kollégiumi szállóban leszek elhelyezve, ahonnan majd egyedül kell boldogulnom, azonban az Alapítvány erősen megcáfolta ezt, és nagyon pozitívan csalódtam. Mind a táborokban, mind a táborok között nagyszerű lakhatást biztosított az Alapítvány – még az 1 szabad hetemben is elhelyeztek egy apartmanszobában, ami más AIESEC-es önkéntesnek, akik nem az Alapítvány vendégszeretetét élvezik NEM adatik meg.

A táborokról:

A táborok összességében csodálatosak voltak. Minden tábornak külön tematikája volt, így minden héten új és új élményekkel gazdagodtam a legkülönbözőbb témákban: legyen az dráma, természettudomány vagy történelem. Ez a változatosság nagyon izgalmas volt számomra, és a táborok nemcsak a gyerekeknek nyújtottak új tudást és tapasztalatot, de nekem is.
Ha a táborok tökéletesítéséről beszélünk, mindig van fejlődési lehetőség. Véleményem szerint egyes táborokban a túl sok szabadidő egyes részeit érdekes programokra cserélném, például Kőszegen, a gyakran 4-5 óra szabadidő helyett. Emellett úgy gondolom,: több értékes tápanyagokban gazdag fogás kerülhetne még az asztalra. Összefoglalva, mindegyik tábor nagyszerű volt és mély tartalmat rejtett magában. Nagyon remélem, hogy a jövőben még visszatérhetek Magyarországra, és tevékenykedhetek az Alapítvánnyal, mint önkéntes, és felejthetetlen élményekkel gazdagíthatom a gyerekek táborait. Nagyon köszönöm, hogy fogadtak, és részese lehettem az önkéntes csapatnak. Remélem, adhattam valami újat a gyerekeknek, amivel hozzájárulhattam a világképük kialakulásához.

Első táborom – Sarlóspuszta

Nagyszerű kezdete volt az ittlétemnek. Minden nap új, elgondolkodtató és tartalmas programokon vehettem részt. Jó volt látni, hogy a gyerekek is aktívan részt vettek a feladatokban és tevékenységekben. Habár nem beszéltünk közös nyelvet, kitűnően tudtunk kommunikálni egymással.

Második táborom – Kőszeg

A kőszegi tábor fő profilja a túrázás volt, ami nagyszerűen hatott mind a kamaszokra, mind az én egészségemre. A menzás étkezés, azonban, tökéletesítésre szorul, például táplálóbb ételek felszolgálásával, és a vacsora utáni desszert elhagyásával. A tábort egy kicsit lazának tartottam, a sok szabadidő helyett szívesen vettem volna részt egyéb programokon.

Harmadik táborom – Őrvidék

Remek tábor volt. A határok közelsége lehetővé tette, hogy átmenjünk Ausztriába is, ami sokat hozzátett a világról kialakított képemhez. A tábor alatt lehetőségünk nyílt megnézni több történelmi látványosságot Bécsben, ami rendkívül értékes tapasztalatnak bizonyult. Másrészről azonban a sok utazás, – gyakran 5-6 óra – fárasztó volt és unalmas.

Negyedik táborom – Csíksomlyó

A hargitai tábor volt a legjobb mind közül: a hét alatt lehetőségünk nyílt tanulni, multi-taskolni, és minden napra jutott egy kaland. A programok változatossága és kidolgozottsága kiemelkedő volt a többi táborhoz képest. Mindez lehetővé tette, hogy minden nap tanuljunk és megtapasztaljunk valami újat, mint például az erdei kötélpálya-park, az egymásra figyelés. Közösségben éreztem magam és felszabadultam!

Ötödik táborom – Sarlóspuszta

Egy nagyon nyugodt és csendes táborban vettem rész utolsóként. A gyerekeknek lehetőségük volt új dolgokat tanulni és elmerülni a művészetekben. A legjobb programok számomra az animációs csoportban, a drámaórákon és a Csány Bandben voltak. Részt vehettem a Band próbáin, ami nagyon szórakoztató volt, a szekcióvezetők segítségével pedig én is tökéletesíthettem a zenei tudásomat.