Pákászok élete, halételek a Tisza mentén
„A Tisza projekt keretein belül a Szeged 2-es csoport tagjai január hónapban a pákászok életével, a mai modern halászattal, valamint a Szeged környéki halfogyasztási hagyományokkal és a boltban kapható haltermékkel ismerkedtek meg.
Az angol órákon a régi magyar vízi világ egyik ősi mesterségével, a pákászattal ismerkedtek meg a tanulók, majd a tiszai- és dunai halételek elkészítését és egyediségét ismerhették meg.
A Természetbúvár klub és Fotós klub foglalkozásainkat is ezen témakör jegyében tartottuk. Az első projekthétvégénken (január 9-én) “Az utolsó pákász” és a “Vad magyarország” című filmekből kiragadott részletekből kiindulva beszéltünk a régmúlt és a jelenkori Tisza halászati módszereiről, gasztronómiájáról.
A foglalkozás végén nem feledkeztünk meg a madárbarát kertünk téli madárvendégeink megetetéséről sem, ezzel is előkészítve a februári madármegfigyelő bázisunk megépítését.
A szombati gasztró- és fotós foglalkozáson (január 23-án) a szegedi halászlé és a magyar halfogyasztási szokások kerültek “terítékre”.
Az óra első felében Berta Luca élelmiszeripari mérnök hallgató csoporttársunk által összeállított halak csoportosítása-, feldolgozása-, tartósítása prezentációja került bemutatásra, majd a szegedi halászlé történetét és elkészítését ismertettük a gyerekekkel.
A szegedi csárdák hangulatát idézve, a szegedi halászlé (igazi “szögedi halászlé”) és a tökéletes túrós csusza elkészítésének módszereit is bemutattuk, mely utóbbi technikáját a vállalkozó kedvűek ki is próbálhatták később.
Az elméleti óra második felében a szegedi bevásárlóközpontokban is kapható kész tengeri halételekkel ismerkedtek meg a gyerekek, különös hangsúlyt fektetve a halászati technikákra, a fajok veszélyeztetettségére, valamint az emberi fogyasztás fontosságára (szardínia halászata az Adriai-tengeren, tonhal fogyasztás a nagyvilágban). Kuriózumként a kaviár gyártását és magát a terméket is megmutattuk a gyerekeknek (egy magyar kaviártelep munkafolyamatainak bemutatásával).
Az óra gyakorlati részében három csoportban dolgoztunk. Az első csoport túrós csuszát készített Varga Péter szakácsnak tanuló csoporttársunkkal. A második csoport feladata az ételek előkészítése, kompozíciók elkészítése volt a fotózáshoz, Horváth Gergő csoporttársunk segítségével.
A harmadik csoport pedig egy kültéri gasztro boxot állított össze, és abban fotózta be az édesvízi és tengeri kész haltermékeket Benczúr Anna és Turuczki Szabolcs csoporttársunk segítségével.
Ezúton szeretnénk megköszönni a Fehértói Halászcsárda személyzetének a halételek fotózáshoz való profi előkészítését!” Mikics Péter, mentor
“A hétvégén gasztró- és természetbúvár foglalkozást tartottunk, mely során beszélgettünk a halakról, mint élőlényekről és mint ételről. Peti bácsinak és Lucának köszönhetően megismertük a halakat és különböző fajtáit egy-egy ppt-n keresztül. Miután már többet tudtunk a halakról, néhány igazán finom halas konzervet is megismerhettünk. Ezt követően elővettük ételfotózási tudományainkat és elkezdtünk édesvízi és tengeri halételeket megörökíteni, ehhez három csoportra bontottak minket.
Amíg az egyik csoport túrós csuszát készített fotó témának, egy másik csoport kompozíciót készített, az én csoportom pedig a fotózáshoz állított elő egy mini stúdiót a Közösségi Ház udvarán. A mi feladatunk az elkészült kompozíciók az eddig tanultak alapján való megörökítése volt. A fotózás során nagyon sok szuper kép készült. Nagyon köszönöm ezt a felejthetetlen foglalkozást Peti bának a nagyoknak és a csoporttársaimnak.” Petrovszki Ramóna, Szeged 2-es csoport
További képeink a galériában találhatóak:
Tananyagaink:
Bemutatott videók:
Hogyan készül a szardínia konzerv?:
Tonhalak hasznosítása:
Így készül a szegedi halászlé (Frank Sándor mesterszakács videója):
A “tökéletes” túrós csusza készítése:
Az igazi sushi a Japán Biwa tó partjáról: