Május 10-én került sor a Titok (London Bridge) angol verseny országos döntőjére, melyet két forduló előzött meg. Évfolyamonként körülbelül 100 gyerek jutott el ide, köztük én is.
Korán keltünk, de mégis frissen, azonban az izgalomtól reggelizni sem tudtam. Szerencsére gyönyörű időben utaztunk. A Műszaki Egyetem óriási épületét megpillantva el sem tudtam képzelni, hogy milyen lehet a belseje, de ez hamarosan kiderült. Belépve és meglátva az óriási teret aprónak éreztem magam, de bíztam benne, hogy a sok tanulás meghozza eredményét. Bejelentkezés után megnéztük a termet, szerencsére az ötödikesek egy kisebb, „csupán” 220 fős előadóteremben írták a versenyt. Hosszú várakozás után megkaptuk a tesztlapot és lelkesen, de idegesen kezdtem neki a feladatoknak. A válaszok többségén gondolkoznom is alig kellett, ám volt ami elég nehéznek bizonyult. A végén a megoldásokat egy külön lapra kellett átírni. Az idő lejártakor beszedték a megoldó lapot és kiosztották a megoldó kulcsot. Első dolgom volt, hogy kirohantam szüleimhez és átnéztük a hibákat, kiderült, hogy csak kettőt tévesztettem.
Ebéd után következett az eredményhirdetés, ez már egy óriási, 520 fős előadóban volt. Vártam a nevem a második helyezettek ismertetésénél, csalódott voltam, amikor kiderült, hogy országos harmadik lettem. Egy angol nyelvű, „Ariadne’s story” c. kis könyv volt a jutalmam. A hivatalos zárás után leellenőriztük a megoldó lapot, és kiderült, hogy egy választ rosszul másoltam át, így csúsztam le a dobogó második fokáról.
Szüleim, tanáraim, nagyszüleim és mentorom így is nagyon büszkék voltak rám.
Lassu Levente 5. osztály
Kaposvár 1.