Új lapon nyílik meg

Levél Hollandiából

Már két hónap eltelt az új környezetben. Hogy mi is történt velem?  Először is sikerült beszereznem egy igaz bringát, így szinte teljes értékű holland lehetek: én is biciklizem, amikor csak tudok. Tulajdonképpen hasonló az életem, mint bármely egyetemista társamé: úgy érzem, semmi más nem történik velem, csak tanulok, tanulok, tanulok. Mégsem érzem tehernek, mert mindezt nagyon érdekesen, izgalmasan és továbbra is teljesen másképpen tesszük itt Hollandiában. Két minor szakot választottam: az élelmiszerlánc menedzsmentet és az export menedzsmentet. Mindegyik minor több kurzusból áll: elméleti kurzusokból, üzleti szimulációs játékokból és projektmunkából. Ez utóbbiban négy fős csoportokban dolgozunk. Csoportunkban mindenki más európai országból érkezett (francia, román, spanyol) sőt a legmesszebbről a perui csoporttársam érkezett. Közös nyelvünk az angol – amelyet magas fokon kell beszélnünk – ám mégis sokat tanulunk egymástól a saját anyanyelvből is. Sajnos más magyar nincs az egyetemünkön. Eleinte nehezebben ment a kommunikáció közöttünk, hiszen nem csak máshonnan érkeztünk, hanem más szokásokkal, temperamentummal, hozzáállással rendelkezünk. Közös célunkért – a lehető legjobb projekt létrehozásáért – azonban mindent együtt, egymásra hangolódva teszünk meg. Nagyon szép környezetben vagyunk, a csoportunk „osztályterme is” csupa üveg.

Több cégnél is voltunk már a félév során, ahol előadást tartottak; majd nekünk (szintén csapatban) esettanulmányokat kellett elkészíteni az adott cég számára. Az elmúlt hónapok egyik legjobb programja szeptemberben volt: egy nemzetközi napot tartottunk az egyetemen. Minden ország bemutatta saját országát, mindenki főzött valamit, ami az országára jellemző. Én gulyáslevest készítettem, otthoni recept szerint. A meglepetés mellé a Túró Rudi volt, igazi, otthoni.

Továbbra is nagyon – nagyon hálás vagyok az Alapítványnak, hogy mindennek részese lehetek. Néha még most sem hiszem el, hogy az álmom valóra válhatott, mert volt, aki segített ebben. Lassan nálunk elkezdődik a vizsgaidőszak – illetve az az időszak, amikor számot kell adnunk tudásunkról, projektjeinket be kell mutatni. A vizsgák után decemberben négy napos kalandtúrát tervezek, nagyon szeretném megnézni a híres várost, Hágát. Ám oda (nagy valószínűséggel) nem biciklivel jutok el. Utamról és a vizsgaidőszakról is szeretnék majd mesélni alapítványi társaimnak. Kollárovics Petra, Kaposvár 2-es csoport

Ha tetszett a cikk, kérlek oszd meg mással is:

További bejegyzések

Meghívó Adventi ünnepségeinkre

A közösségi házak 2026-os Adventi Ünnepségeire a meghívók az alábbi linkeken elérhetőek.…

Élményalapú fejlesztés, közösségépítés és prevenció – szociálpedagógiai tapasztalataim a szentesi közösségi házban

Melis Fanni vagyok, a Szegedi Tudományegyetem végzős szociálpedagógus hallgatója,tanulmányaim befejezésével januárban szerzem…

Őszi Foci-és sakkbajnokság, Gyermekparlamenti ülés és Érdekképviseleti Fórum

„Megkezdődött az idei tanév foci-és sakkbajnoksága. Az őszi első forduló, november 14-én…

Márton-napi jócselekedetek a Pécsi Közösségi Házban – a kedvesség ragadós!

"November 11-én, Márton napján különleges foglalkozásra gyűltek össze a Pécs 3-as csoport…

Libanapi túra a kaposvári túraklubban

Túraklubunk novemberben a liba napra hivatkozva szedte sátorfáját és tervezte meg a…

KRESZ-ismeretek kicsiknek

Szerdán sikeresen teljesítettük az utolsó feltételt is a Vigyázz, kész, vezess! pályázat…

Vigyázz, Kész, Vezess!

A 2026–2027-es tanévben én is azon szerencsések közé tartozhatok, akiket a Csányi…

Érdekképviseleti fórum Jászberényben

A Jászberényi Közösségi Házban kedden ült össze az Érdekképviseleti Fórum, ahol először…

Dr. Csont nyomában…

A Kaposvár 3-as csoport tagjai hétvégén egy nagyon izgalmas múzeumi foglalkozáson vettek…

Szülői érdekképviseleti fórum Szentesen

Sor került az érdekképviseleti fórum őszi ülésére a Szentesi Közösségi Házban. A…