Közgazdász lettem!
Tisztán emlékszem mikor a beválogatás után édesanyukámmal arról kezdtünk el beszélgetni, hogy mi lenne ha… mi lenne ha felvennének a Csányi Alapítványba. Kicsi voltam még akkor, 4. osztályos. Majd egy nap a postás egy levelet hagyott a postaládában, amely a Csányi Alapítványtól érkezett. Izgatottan bontottam ki a levelet, amelyben az állt, hogy bekerültem a programba. Ma 23 évesen az Alapítványban eltöltött minden pillanatáért nagyon hálás vagyok, az Alapítvány nagy szerepet játszott abban, hogy az lehessek aki ma vagyok.
Tisztán emlékszem az angol órákra Judit nénivel… ez hozta meg a kezdeti elköteleződésem az idegen nyelvek felé, kifejezetten az angol felé. Jól emlékszem Zeke Lajos tanár úr matematika és informatika óráira, vagy éppen Ancsa nénivel eltöltött drámaórákra, no meg a többi fejlesztő órára. Emlékszem a megannyi nyári táborokra, vagy éppen a nyelvi versenyre, amellyel életemben először jutottam ki külföldre. Megannyi emlék, amely az alapítványi életutamat leírja és megannyi emlék ezek közül egy-egy mérföldkő az életemben.
Mindezen hosszú út után pedig örömmel osztom meg az örömöm, ugyanis a napokban vehettem át a Corvinus Egyetemen az alapszakos diplomát. A gazdálkodási és menedzsment szak elvégzését követően hivatalosan is közgazdász lettem. Jelenleg Németországban élek, ezt megelőzően pedig Barcelónában éltem egy évet. Mindezen idő alatt az Alapítvány mellettem volt és támogatott még úgy is, hogy 1000 km-ek választottak el, hogy az álmaim valóra válthassam. Azonban ami a legfontosabb, hogy mindezen idő alatt megtanultam egy nagyon fontos dolgot, nem csak emlékeket adott az Alapítvány, de egy értékes második nagy családot is. Ahová tartozom, és tartozni fogok.
Köszönöm szépen az Alapítvány támogatását. Nagyon hálás vagyok, hogy csányis lehetek!
Tóth Zsófia, Jászberény 3-as csoport, közgazdász
