Ettől a tanévtől projektekben gondolkozunk és dolgozunk. A legjobb az, hogy mi döntjük el melyik részt visszük a projektből. Sok mindenből választhattunk. Ezért is szeretünk projektekben dolgozni, hiszen abban tudunk kiteljesedni, amiben a legjobbak vagyunk és a közös munka hozza meg a kívánt eredményt. A ráhangolás már szeptemberben megkezdődött. Ekkor egy Családi Nap keretében Bikalra látogattunk. Itt csapatokban dolgoztunk előzetesen kiosztott feladatok alapján.
Már nagyon vártuk a folytatást és ez ma el is érkezett (október 5).
Az egyik csoport címert és pajzsot készített, míg egy másik öltöztetős babákat rajzolt ruhákkal. Gyöngyfűzéssel ékszereket is készítettek, készült még ékszeres doboz is. Ezekre a feladatokra már Bikalon felkészültünk, sokat fotóztunk, jól megfigyeltük a korabeli viseleteket a szabóműhelyben. Sőt, az egyik csoporttársam anyukájának köszönhetően én is felpróbálhattam egy ruhát, amelyet ő maga varrt.
Egy középkori város, Pécs fejlődéséről is sokat megtudhattunk. Volt, aki a Boszorkányházról írt. A Bikalon gyűjtött élmények és információk alapján készültek az írásművek, rövid színes beszámolók.
Egyik csapatunk prezentációt készített a középkori cégérek, vásárok történetéről, olvashattunk pergamenre írt kikiáltó versikét is. Ezeken kívül ki lehetett próbálni a kalligráfiát, azaz a szépírás „tudományát” is, térkép is készült ezzel a technikával.
Köszönjük a finom mézes kalácsot, amelyet vásárfiaként kaptunk az egyik társunk apukájától. A projekt legnagyobb feladata lett a vár makett elkészítése. Otthon gyűjtött dobozokból, spatulából, hurkapálcikából és öntapadós tapétából csapatmunkával egy igazi remekmű született. Összességében nagyon jól éreztem magamat és ezzel szerintem nem vagyok egyedül.
Kovács-Nagy Sarolta, Kaposvár 4-es csoport
