Végre olyan mentori óránk volt, ahol megpróbáltunk teljesen elszakadni a jelenlegi helyzettől és a királyi fejfedőről elnevezett riadalomról nem eshetett szó. Helyette csak magunkról beszélgettünk. Nagyon vártuk az ilyen hangulatú beszélgetést, ami inkább a csevegés jelzőt kaphatná. Szó volt azért az elkövetkezendő idő feladatairól, közelebbi és távolabbi tervekről, közösségünk helyzetéről. Mentorunk egy 12 részes sorozatra hívott minket – mi pedig ezúton minden alapítványi társunkat – ami nem másból, mint játékos kihívásokból áll. A tegnapi virtuális találkát tehát az első kihívással, egy játékkal zártuk. Mi jól szórakoztunk, biztatnánk minden olvasót is, hogy próbálja ki!
A feladat a következő:
Egy nagyobb méretű (kb. spirálfüzet) lapra és egy íróeszközre lesz szükség (többek között).
Jó néhány hete szót fogadva a „maradj otthon” szabályainak megfelelően szinte vakon közlekedünk a lakásban. Első lépés, hogy rajzoljuk le azt a helyet, ahol tartózkodunk, persze kellően alaposan. Bele is lehet írni az alaprajzba, mi-mit jelent. Ha elkészültünk alaposan nézzük meg, minden a helyén van-e, jól sikerült-e a rajz. Majd fordítsuk meg a lapot, vagy egy ugyanilyet vegyünk elő és dolgozzunk tovább. Most csukjuk be a szemünket, „lesni nem ér”! A feladat most is ugyanaz. Csukott szemmel rajzoljuk le ugyanazt, amint az imént.
Nálunk természetesen születtek érdekes alkotások…persze többen a hiányos rajzkészségre fogták az eredményt. Hogy mi volt a tanulság számunkra? Az a mentori óra utáni egyéni beszélgetésekben nagyon jól megfogalmazódott. Az első kihívásnak egy óriási virtuális (katica) öleléssel lett vége. Jó volt újra hallani egymás hangját, s játszani egy kicsit együtt. Szívesen közzétesszük az eredményeinket ( de inkább csak név nélkül :) ) a legközelebbi kihívást követően és várjuk a ti eredményeteket az alábbi email címre: vancsurane.sarkozi.angela@csanyialapitvany.hu
Gregor Dóra és Sárközi Eszter, Kaposvár 2-es csoport