Minden otthon töltött nap kihívást jelent persze, mert mégis csak másképp kell helytállnunk. Persze bőven akadnak olyan pillanatok, amelyeket egyáltalán nem nehézségnek, vagy nehéznek élünk meg. A játék ebben mindig segít. Az első kihívásunk az volt, hogy azt a teret, amelyet annyira jól ismerünk (hiszen most a nap majd 24 óráját itt töltjük) le kellet rajzolni. Majd a kihívás következő része az volt, hogy ugyanezt kellett tenni csukott szemmel. Azt mindenki maga dönthette el, hogy beköti, vagy csak behunyja a szemét. Milyen eredmények és tapasztalatok születtek? Az alábbiakban olvashatjátok, és persze akinek van kedve: hajrá! Nevetni jó!
„A rajzolás meg én soha nem voltunk baráti viszonyban. Nehezen tudunk egymáshoz közel kerülni. Így aztán nem kevés fenntartással álltam neki a feladatnak. Mert a legkevésbé játéknak éltem meg. Na jó gondoltam, a mentor kérte, megteszem. Aztán azon kaptam magam, hogy jókat nevettem az elkészült produktumokon. Amikor nyitott szemmel rajzoltam elégedett voltam magammal: na nem is annyira rossz. Csukott szemmel pedig olyat sikerült alkotnom, mint máskor (pl.: rajzórán) nyitott szemmel.” Gyurka Péter , Kaposvár 2-es csoport
„Szerintem ez a kihívás nagyon érdekes volt, mert a lakásban/házban hiába igazodunk el csukott szemmel, lerajzolni már nehezebb volt. A rajzlapon így nehéz elhelyezni, mert csukott szemmel lecsúszunk a lapról és nem sikerül mindig teljesen méretarányosra a rajz. Ez a kihívás vicces is volt, mert még egy párszor megpróbáltam és egyre furcsábban sikerült lerajzolnom” Ács Kocsis Anna, Kaposvár 4-es csoport
„Általában a számítógépen készített dolgok jobban felkeltik az érdeklődésemet, de élveztem ezt a játékot is. Kihívást az jelentett -azon kívül, hogy kézzel kellett rajzolni – hogy fegyelmezett maradjak és ne akarjam kinyitni a szemem” Antal Dominik, Kaposvár 2-es csoport
„Biztos, ami biztos én bekötöttem a szemem….ne legyen meg a kísértés, csak a kihívás! Az alaprajzot kivételesen szerintem sikerült arányosan lerajzolnom, és miközben csukott szemmel csináltam, éreztem, hogy ez de jó lesz, de a végeredmény vicces lett. 😊” Kovács -Nagy Sarolta, Kaposvár 4-es csoport
„Azt gondoltam ez olyan egyszerű, hogy semmi élményt nem fog adni. Aztán mégis. Jól akartam teljesíteni akkor is, amikor az egyik érzékszervemet kiiktattam. Sokkal nagyobb bizonytalanság volt és kihívás, hogy jól sikerüljön. Kellett hozzá egy jó adag önfegyelem!” Sárközi Péter, Kaposvár 2-es csoport
„A végeredmény elég furcsa lett. Tetszett-e a feladat? Igen, tetszett, kreatív volt. Jól éreztem magam, amikor be kellett csukni a szemem, mert abban volt izgalom. ” Nógrádi Ádám, Kaposvár 2-es csoport
Most pedig a 2. Kihívásra hívunk benneteket, ennek elkészítéséhez kreativitásra, nyelvi ügyességre lesz szükség. Továbbra is várjuk a játszó társakat!
Halász Marianna kaposvári mentor köztudottan nagy könyvbarát. kezébe vette az egyik kedvenc olvasmányát és találomra kinyitotta a könyvet, csukott szemmel rábökött tíz szóra. A következőkre: késő, művész, huszonöt, mosoly, szaladgál, asszony, szabadság, Spanyolország, szív, örül. Kihívás: a megadott szavakból írj egy történetet, verset úgy, hogy minden megadott szót felhasználsz.
A megoldásokat a halasz.marianna@csanyialapitvany.hu címre várjuk.
Jó egészséget és a mondat, amit mindenki tud: „maradj otthon!”