Kedves Ballagók!
„Szeretettel gratulálok nektek, kívánok az új iskolában megannyi szép élményt.” – hangzott a jókívánság útravaló a Kisfaludy Tagiskola tanévzáróján, Kaposváron. Valószínűleg mindannyiunk egy Háború és béke kötetnyit meg tudna tölteni az évnyitókon vagy évzárókon, iskolai ünnepélyeken hallott igazgatói beszédekből. Mégis egy szép gondolat akasztott meg gondolataimban az egyébként valóban ünnepélyes, emberséges tanévzárón. Amit mottóként mindenképpen továbbviszek, pedagógusként, segítő szakmában dolgozóként. A mondat a következő: „egyszerre igyekeztünk gyökeret és szárnyakat adni gyermekeinknek”….. Tudom, bizonyára sokan ismerik a szólást (ha ez az). Mégis ebben a (szöveg) környezetben jó volt hallani, átgondolni, hogy akkor rendben. A gyerekeink jó helyen vannak. Mert ebben a mondatban minden benne van. Gyökér, amellyel kapaszkodhatunk, amely táplál, és a szárnyak a boldog és tanulságos repülésre, a szabadsághoz. Ars poeticaként őrzöm majd a mondatot, köszönettel a pedagógus kollégáknak, akik velünk együtt dolgoznak alapítványi tagjainkért.
Kedves Ballagók! Jászberényben, Pécsett és Nagybajomban! Kedves „csányis társaink”! Mit is kívánhatnánk nektek innen Kaposvárról: gyökeret hát és szárnyakat: hogy tudhassátok: segítünk megkapaszkodni a középiskolában, hogy minden jól menjen, szárnyakat szeretnénk adni mi is, hogy majd boldogan repülhessetek magasra – igen akár a szép jövőtök felé. Gratulálunk hát mindenkinek! V. Sárközi Angéla mentor
