Az évszaknak megfelelően nem maradhatott el a korcsolyázás.
A felhőtlen szórakozást azonban megelőzte a munka. A délelőtt (november 21.) folyamán Yina elkészítette beszámolóját az Alapítványnál végzett önkéntesi munkájáról, ami számunkra is hasznos visszajelzéseket hordoz magában. A közös ebéd után naspolya vadászatra indultunk, de sajnos nem jártunk szerencsével, helyette egy másik érdekességet, birsalmasajtot vihet magával Yina a magyar konyha érdekességei közül.
Kora délután az SZ1-es csoport tagjai is megérkeztek a közösségi házba, így ők is egy átfogó képet kaphattak Délkelet-Ázsiáról. Yina, habár nem először mutatta be országát az Alapítvány tanulóinak, most is nagy lelkesedéssel és odaadással mesélt a gyerekeknek Szingapúrról. Mindenkit bevont a beszélgetésbe és mindenkivel talált egy közös témát, amin a beszélgetés fonala megindulhatott. Megtudtuk, hogy milyen a szingapúri emberek népviselete és hogy náluk nincs nyugdíj, illetve nyugdíjkorhatár úgy, mint Magyarországon. Idős korában mindenki abból él meg, amit dolgos évei alatt félretett magának ezzel ösztönözve az embereket az ésszerű takarékosságra.
A színes és érdekes angolóra után mindannyian felkerekedtünk és elmentünk a műjégpályára. Ezt a programot azért is szerveztük meg, mert megtudtuk, hogy Yina szándékosan választotta az őszi és téli időszakot európai tartózkodására, mivel Szingapúrban mindig nyár van. A korcsolyázás nagy siker volt mindenkinek. A gyerekek egymást bátorították és Yina is kivette részét a korioktatásból, noha ez volt az ötödik alkalom, hogy korcsolya volt a lábán. Természetesen a végére mindenki nagyon jól belejött a siklásba és több volt a nevetés, mint az esés. Kellemesen elfáradva vettek búcsút a gyerekek Yinától a nap végén, mivel holnap már messze lesz tőlünk.