Tíz év – tízezer óra felkészülés szükséges ahhoz, hogy valaki egy bizonyos területen kiemelkedő eredményeket érjen el – olvashatjuk Dr. Gyarmathy Éva, a hazai neveléslélektani szakpszichológia nemzetközileg is elismert szakemberének nemrégiben megjelent cikkében (Dr. Gyarmathy Éva (2015): Játsszon vagy ne játsszon? Mindennapi Pszichológia VIII. évf. 1. szám 2016. február-március 37-39.o).
Éppen ezért hallatlan előnyre tesznek szert azok a gyerekek, akik számára korán, a gondolkodás fejlődése szempontjából is meghatározó szakaszban nyílik lehetősége tapasztalatszerzésre. A tapasztalatszerzés, a megértés és az ezt kísérő képességfejlődés egymásra épülő folyamatok egésze. Természetesen egész életünkön át minden képesség fejleszthető, de annak, a gyermek egyéni fejlődését is figyelemmel kísérő tervezett folyamatnak kell lennie, hiszen a szándékos figyelem és memorizálás szenzitív időszaka 7-12 éves, a logikai képességek fejlődésének legérzékenyebb időszaka pedig a 11 éves kortól 20-24 éves korig tartó időszakra tehető. Ha ennyire meghatározott, hogy mit mikor „kell” tennünk, akkor mi az, amiben a pedagógusoknak, tehetséggondozást támogatóknak hallatlan szerepük van? A módszer és az eszközök megválasztásában, valamint a gyerekekre nézve az értő, türelmes, odafigyelő irányítgatásban. A módszer jelenesetben a játék, amelyben félelem nélkül kipróbálhatja az ember önmagát és a világot. Balár „sziszifuszi” harca az elemekkel (most a LEGO alkatrészekre gondoltam) és Balázs heurisztikus szemlélete, amely most az internet információ-dzsungelében való eligazodás, a továbblépéshez szükségeshez fejlesztések megtalálásáért vívott harcban teljesedik ki, elképzeléseim szerint mind bele kell férjen az időnkbe. Az Ő tapasztalataik, a látszólagos különállóság a csapat érdekét szolgálja, amely Ákos szolgálatkészsége, Dani okos, alapos és érdeklődő feladat megközelítése valamint Krisztián türelmes, elemző gondolkodása, és persze mindannyiunk kísérletező kedve vezet minket ahhoz, hogy idővel kedvünk szerint irányíthassuk a nagyjából két arasznyi technikai csodát.
A feladatmegosztás megtörtént, kimondatlanul is mindenki megtalálta helyét a csapatban, amely képes felkészülni és elvégezni bármely kitűzött feladatot.
A lehetőség adott, az izgalom érezhető…
…jó velük lenni, együtt játszani…
Ivsics Eszter fejlesztőtanár, Pécs