Ismerd meg a Jászságot! – Jászdózsa
„A Jászság 4-es csoportba 16 gyermek 8 településről jár be a Jászság fővárosában lévő jászberényi Közösségi Házba és szívesen megismernénk egymás településeinek értékeit, látnivalóit. Így az egyik nyári táborunk szlogenje: „Ismerd meg a Jászságot!” lett és a tervezett öt nap alatt végigjárjuk a gyermekek településeit egy általunk megálmodott jászsági túraútvonalon. Első körben a családok segítenek feltérképezni a saját falujukat és a gyerekekkel együtt készítenek egy leírást a látnivalókról, illetve egy túraútvonalat, majd fotók készülnek az épületekről, tájakról. Ezeket az összeállításokat folyamatosan megosztjuk veletek. Első településünk: Jászdózsa. A leírást összeállította: Simon Ramóna Fruzsina és édesanyja, Simon Zoltánné, illetve a navigálásban segített Görbe Sándor.” Hábenciusné Balla Andrea, mentor, Jászság 4-es csoport
„Jászdózsa, Magyarország Észak-Alföldi régiójában található, Jász-Nagykun-Szolnok megye községe. Népessége 2095 fő a 2018-as adatok alapján. Területe 42,86 km2. A Tarna folyó két partján helyezkedik el. Megközelíthető Jászberény-Jászárokszállással összekötő útról vagy a 31-es főútról Jászjákóhalma után letérve.
Első írásos előfordulása 1433-ban egy oklevélben található. Régi neve Dósa, Dausának/Daósa-nak ejtve. A név eredete tisztázatlan. A mai község valószínűleg eredetileg nem jász „szállás”, nem jász település volt, de a török megszállás alatt beleolvadt egy Négyszállás nevű jász település, melynek nyomait az 1980-as években a „berényi föld” nevű határrészen, a falutól néhány km-re tárták fel. A törökök kiűzése után Dósa és Jászberény sokáig pereskedett a területért, amit végül Jászberénynek ítéltek meg. Az ásatás kincsei a szolnoki Damjanich Múzeumban találhatók. Ebben az irányban Népszállás néven ma egy tanyabokor található kis kápolnával a Jászberény-Jászárokszállás összekötő úton. A terület a Tarna, az Ágói-patak ( a helyiek „Kotró” néven ismerik), patakok és más vízfolyások által szétszabdalt erdős, mocsaras, időnként elöntött vidék volt. Utolsó maradványa a községtől északra található Pap-erdő. Építkezések így a magasabb területeken történtek. A feltöltések, töltődések ellenére a falu arculatán még mindig megtalálhatók pl.: Bába-tó, a régi Tarna holttág maradványa. Később folyószabályozással, lecsapolásokkal az egész környéket mezőgazdasági művelésbe vették. Belvizes években a víz megmutatja, hogy merre folyt a Tarna régen. Műholdról is jól kivehető. A falu életében nagy változást hozott az 1963. évi márciusi árvíz. Ezt az én nagyszüleim és idős rokonaim is átélték. A megáradt Tarna elöntötte a mélyebben fekvő területeket. Sok ház romba dőlt, jelentős károk keletkeztek. Az árvíz után sok új ház épült, a töltéseket megemelték, körgátat építettek, a falun átfolyó Tarnát új medencébe terelték. Felette új vasbeton gerenda hidat építettek 1979-ben. A régi vashidat is kicserélték a pálya új nyomvonalat kapott. Új vasútállomás épült a falu északi részén, a régi helyén ma sörfőzde üzemel. A leválasztott öreg Tarna meder a horgászok paradicsoma.
Jászdózsa nevezetességei, látnivalók:
Római Katolikus Templom:
1777-1782 között épült, késő barokk stílusban. A templom belső elrendezése fokozatosan készült el. A II. Világháborúban igen megrongálódott, több találat érte. A templom újjáépítésére Bolya Ferenc címzetes kanonok idején került sor, de a tetőszerkezet kicserélése Gulyás Béla esperes idején, a ’80-as években fejeződött be. A közeli temetőben található az Ismeretlen katona sírja.
Artézi kút:
A község főterén álló Artézi kutat 1902-ben közadakozásból építették. A 2001-es VII. Jász Világtalálkozóra újították fel. Vízhozama ezt követően a helyi vízhálózatot táplálja, jó minősége és kimagasló ásványi anyag tartalma révén a környező településekről is sokan fogyasztják. Ásványvízzé nyilvánítása óta a Sármány Szikvíz Bt. palackozza szénsavval dúsított formában is.
Tarna-híd (kőhíd):
1811-1813 között épült 5 nyílású, kőboltozatos magas közepe felé emelkedik, rajta mellvédet találunk, melyek szárnyfalakban folytatódnak. A mellvédet és a szárnyfalakat faragott fedőkövek borítják, amelyek szélesebbek, a mellvédfalaknál vaspántokkal vannak összekapcsolva. A homlokfalakból csak a pillérek ugranak ki a felső oldalon háromszög, míg az alsón négyszög formában. Érdekessége, hogy a Tarna-híd kistestvére a nagy Kilenclyukú hídnak, ami a Nagyalföld ékessége.
Főtér szobrok, emlékművek:
Számos szobrot, emlékművet láthatunk a község főterén. A szobrok közül kiemelkedő az I. Világháborúban elhunytak emlékére állított Honvéd katona és Nepomuki Szent János szobra. A II. Világháborús és a honfoglalási emlékmű is szintén a főteret díszíti. Közösségi ház mellett Kopjafa és Bem apó alkotását láthatjuk. A március 15.-ei műsorok, illetve a Tavaszi hadjáratnak a helyszíne. Valamint a főtér ékessége még a Szent Mihály-szökőkút is.
A Dósai Tájház:
A ház 1847-ben épült, 4 osztatú épület nagyszoba, konyha (pitvar), kisszoba, kamra. Az ajtók, ablakok még az eredetiek. A XX. század elején építették hozzá a faoszlopos ámbitust, a nyári konyhát. A lakórészből kifűrészelték a mestergerendát, ennek darabja bizonyítja az építés idejét és a tulajdonos nevét. Az épületet a Községi Tanács és a helyi Tarnamenti TSZ vásárolta meg 1988-ban, az akkori tagság is hozzájárult fejenként 500 Ft-tal. A 9 évig lakatlan portát fel kellett újítani, fészert kellett építeni a mezőgazdaságban használt eszközöknek. A Tájházban található tárgyakat a tagság gyűjtötte össze (a tabló a konyhában található) és 1989. december 1.-én megnyitotta kapuit a látogatók előtt.
Programlehetőségek:
- Horgászat a Tarna-holtágon
- Kajak-kenuzás a Tarnán és Tarna-holtágon
- Íjászat, lovaglás a Huszártanyán
- Vadászat
- Hagyományőrző Dósai Napok minden július első hétvégéjén
További képek a Galériában láthatók!
További képek a galériában megtekinthetők.