„A Jászság 2-es, Mohács 2-es és Pécs 1-es csoportokkal közösen indítottuk a nyarat a tokaji idegen nyelvi és honismereti táborban. A tanév vége felé közeledve a gyerekek már izgatottan várták, hogy újra találkozhassanak, és együtt tölthessenek egy élményekben gazdag hetet barátaik társaságában. A hét folyamán nemcsak nyelvi órákon vehetnek részt, hanem lehetőségük nyílik bejárni az ország egyik legszebb vidékét, felfedezve Tokaj környékének természeti és kulturális kincseit. Jó hangulatból nincs hiány, és természetesen a hagyományokat is magukkal hozták: az évek során elmaradhatatlan programmá vált a Ki? Mit? Tud? vetélkedőt, amely most is a tábor szerves része. Úgy érzem, igazán tartalmas és színes hét elé nézünk.”
Környei Kata Semmelweis Egyetem, hang-,beszéd- és nyelésterapeuta 1. éves hallgató, Mohács 2-es csoport
„A tokaji nyelvi tábor, a vasárnapi viszontlátás öröme után, csak hétfőn vette igazán kezdetét. A hét során nem unatkoztunk, vízre szálltunk, a Bodrogon sétahajóról szemléltük a természeti környezetet, vegyes csapatokban városismereti kvíz során fedeztük fel Eger belvárosát, megfejtve rejtélyes feladványokat. A Bluepixel foglalkozásain megismerkedtünk közelebbről a média világával és filmet is forgattunk, a kamera másik oldalára is állva, egy új nézőpontot megismerve. Széphalmon, a Magyar Nyelv Múzeumában, a magyar nyelv fejlődését követhettük nyomon, megismerve „nagyjainkat” és szerepüket nyelvünk fejlődésében, történelmi társascsatákat vívtunk és kipróbálhattuk a lúdtollal való írást, is. Sátoraljaújhelyen a sebesség vette át a főszerepet, bobokba pattantunk és egymás lecsúszási rekordjait próbáltuk megdönteni, kettes csapatokban. A sárospataki Rákóczi-vár Vörös-tornyában vissza repültünk az időben, a történelem egy szelete elevenedett meg, betekintést nyertünk nagy elődeink mindennapjaiba, küzdelmeibe. A nyíregyházi állatparkban, mely Európa legnagyobbja, „elvesztünk” az állatkavalkádban és senki nem ment haza legalább egy „kedvenc” állat nélkül. A kenutúra a hét talán leginkább várt eseménye volt és nem csalódtunk, mindenki maximálisan beleadott mindent, lapátok hasították a vizet, egymást segítve teljesítettük a távot, a lovaskocsizás igazi pihenés volt, ahol pihentethettük „fáradt” végtagjainkat, a lovak megnyugtató poroszkálása közben. Az utolsó estét —illetve az egész tábort, a már hagyománynak számító Ki Mit Tud? zárta, a repertoár színes volt, táncos, zenés előadások és saját verses produkcióknak is tapsolhattunk. Az estéket focizással, röplabdázással, tollassal, társasozással, kézműveskedéssel, nagy beszélgetésekkel töltöttük. Mozgalmas hetet tudhatunk magunk mögött! Köszönjük az Alapítványnak, hogy ismét együtt lehettünk!”
Albert Laura Pécs 1-es csoport ELTE BTK keleti nyelvek és kultúrák szak (kínai szakirány) II. éves hallgató
A tábor életképei a Galériában megtekinthetők.