Új távok – új sikerek

Új távok – új sikerek

Szeptemberben három versenyen vettem részt, mindegyiket élményekkel és tapasztalatokkal zártam. Az iskola megkezdése előtt, szeptember elsején Bonyhádra utaztunk egy Top listás versenyre. A két fő versenyszámomban indultam 100 méteren, illetve 200 méteren. 100 méteren 13.17 másodperccel sikerült befutnom az „A” döntőbe és ott másodikként értem célba. Ezután nem olyan sokára már a 200 méterre fókuszálhattam, ahol sajnos már nem tudtam hozni a formámat és ötödikként zártam a versenyt. Ahogy a való életben, úgy a sportban is előfordul, hogy nem teljesítünk úgy ahogy az előtt, de a sportban itt dől el, hogy ki adja fel, és ki az, aki csak még keményebben kezd el küzdeni.

A következő megmérettetésem az a Csapatbajnokság volt, ahol már nem egyedi célért, hanem a csapatért, az egyesületemért futottam a “Nagy” atléták között. Számomra hihetetlen volt látni a példaképeimet és velük melegíteni, futni. 100 méteren és 200 méteren is sikerült teljesítenem, amit az egyesület elvárt tőlem.  Nem tudtam pontot hozni életem első nagy versenyén, de magamhoz képest nagyon jó időket futottam és 200 méteren hosszú idő után sikerült 27 másodperc alá befutnom és ez megint csak arra ösztönöz, hogy jövőre még jobb legyek.

Ezután egy tőlem nem megszokott távon futottam, ugyanis a szokásos rövid sprint szám helyett 3500 méteren álltam rajthoz egy számomra kedves ember emlékversenyén. A volt általános iskolámban egy testnevelés tanártól búcsúztunk el. Neki köszönhetem, hogy ma atletizálok, hiszen Ő vitt engem folyamatosan versenyekre és Ő miatta szerettem meg az atlétikát újra. Nem vagyok hozzá szokva ilyen hosszútávhoz, de végigfutottam és első helyen végeztem.

Ebben a hónapban az utolsó versenyem az ügyességi és csapat diákolimpia volt. Kettő versenyszámban, svédváltóban és távolugrásban képviseltem az iskolámat. A svédváltóban 200 métert futottam és a váltónknak sikerült az első helyen végezni és tovább jutni az Országos döntőbe. Távolugrásban szintén első helyen zártunk.

Ahogy mindig, most még jobban meg szeretném köszönni a rengeteg támogatást a Csányi alapítványnak. És végtelenül köszönöm Edzőmnek, aki rengeteget segít nekem abban, hogy kihozzam magamból a legtöbbet!

Tuba Hanna Eszter, Sz3