Mozgalmas évkezdés Kaposváron
Van az úgy, hogy ember tervez….s mégsem aszerint alakulnak a dolgaink. Ez nem zárja ki azt, hogy a véletlenek diktálta történések ne hoznának a vártnál is több örömöt, mint a terveinkről való lemondás szomorúsága. Valahogy így voltunk ezzel a hétvégén is csoportunkkal. Az érettségi előtt állók nehezen tudnak jelenleg kimozdulni a továbbtanulásról való folyamatos gondolkodásból. Minden erről szól most. Így természetesen nagy elvárásokkal, kíváncsisággal, nem kevés reménységgel indultunk útnak a 2023-as budapesti Educatio Kiállításra. Tapasztalatainkról az alábbiakban olvasható néhány gondolat:
„Meglepő élmény volt látni, mennyi különböző egyetemnek ad otthont az ország. Sok intézménynek saját kabalája is volt, akik az épületet járták egész nap, hogy érdeklődőket toborozzanak. Én legfőképp az Óbudai Egyetem kiállítását szerettem volna megnézni, hiszen több nyílt nap után ennek az egyetemnek a mérnökinformatika szakja fogott meg a legjobban. Lelkesen fogadtak a kar pultjánál és figyelmesen végighallgatták a kérdéseimet, amikre utána részletes választ adtak. Ilyen kérdés volt a duális képzés működése, ami ezen szak esetében rögtön az első félévben elkezdhető. A pult mögött egy kijelzőn rengeteg különböző, hallgatók által készített játékról szóló videó ment, ezek után is érdeklődtem, így megtudtam, hogy a negyedik félévi projekt programozás tárgyból egy játék készítése, ezen felül az egyetemen van külön játékfejlesztő hallgatói kör, aminek működését nagy erővel támogatják. Ezeken túl külön plusz pont az ÓE-nek, hogy az ingyen osztogatott kínai leveses pult mellé költöztek be a kiállítás idejére. Rendkívül jó élmény volt végül az Educatio, aki pályaválasztás előtt áll, annak egyszer mindenképpen érdemes ellátogatnia ide.” Antal Dominik
„Én a BME Közlekedésmérnöki karát és a Győri Széchenyi István Egyetem (SZE) közlekedésmérnöki karát néztem meg, közben benézve az Óbudai Egyetem (ÓE) gépészmérnöki karára is. Az egyetemek standjainak látogatása közben nem hagyhattam ki a MÁV standját sem, ahol részletes tájékoztatást adtak az egyetem melletti munkavégzésről is. Nem titkolt vágyam a vasútnál elhelyezkedni, és az egyetem mellett már lehet dolgozni náluk.” Dausek Nándor
„A Budapesti Műszaki Egyetem és az Óbudai Egyetem standjainál töltöttem az időmet, elsősorban gépészmérnök hallgatókkal beszélgetve az egyes szakok nehézségéről, előnyeiről és az egyetemi életről. Ezekkel a beszélgetésekkel sokat tanultam az egyes egyetemek képzéseiről, a duális képzés lehetőségeiről, továbbá volt szó kollégiumokról és munkalehetőségekről is. Lehet, hogy még mindig nem tudom pontosan hová megyek továbbtanulni, de ez a nap biztos, hogy segített a lehetőségeim megismerésében és felmérésében. Tapasztalatainkat a hazai pályán, a MATE Kaposvári Campusának standján egy finom tea mellett (köszönet érte) beszéltük át társaimmal a nap végén.” Sárközi Péter
„Mentorunkkal utaztunk fel az eseményre, de a csoport szétvált a kiállításon, és mindenki saját érdeklődési körébe tartozó egyetemekhez ment. Személy szerint először körbejártam a helyet, hogy megnézzem melyik egyetemek jelentek meg, majd tetszésemre, és persze érdeklődési irányomnak megfelelően közelebbről is megismertem valamennyit. A Károli Gáspár Református Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem képzéseikről és kollégiumaikról nyertem több információt. Számomra kiemelkedően előnyös volt, hogy hallgatókkal tudtam beszélgetni, az ő szemszögükből is megismertem az adott szakot, egyetemi életet. Most már „csak” döntenem kell, ami persze nagyon nem egyszerű.” Sárközi Eszter
„Szombaton – ahogyan azt mindannyian szerettük volna – tanévnyitó Túraklubot terveztünk. Olyan Kaposvár melletti helyre, aminek nevét legtöbbünk még csak nem is hallotta. Sajnos azonban a héten át tartó áztató eső ezt a tervet most elmosta. B tervünk mozi volt, kivéve azokat, akik angol felső és középfokú nyelvvizsgára készülnek, ők ugyanis tanulással tették hasznossá az időt hétvégén is. Mentorunk két opciót ajánlott meg: az új Avatar filmet, vagy egy, gyermekekről szóló dokumentumfilmet, aminek címe azért felkeltette érdeklődésünket. Inkább azt a lehetőséget választottuk, hogy megnézzük a Sorsom kerek, mint a labdá-t. És milyen jól tettük. A riportfilm családjukat valamilyen módon elvesztett, vagy nélkülöző gyermekek vallomásairól szól. A filmben szereplők érzéseit versben, mesében fogalmazták meg. Én korábban kapcsolatban álltam egy nevelőintézetes lánnyal és már akkor is ellégé megrázott az, hogy ő miket élt át. De most, ahogyan több gyerek és felnőtt – köztük Dr. Radoszáv Miklós – beszámolt az érzéseiről, észrevételeiről, az nagyon megérintett. Mégis bátor szívvel ajánlom mindenkinek és úgy gondolom, hogy másra is nagy hatással lenne. Szerencsére, mint mindig, mentorunkkal most is tudtunk beszélni róla, ami nagy megkönnyebbüléssel töltött el minket, felszárította a kicsorduló könnyeinket. Ennek következtében egy olyan téma került elő, amiről az ember nem sűrűn beszél. Sokszor nem is képes rá. Nehéz kifejezni ugyanis, hogy milyen a saját labdánk, hogy hol törik meg, vagy éppen hol van rajta egy „hupli”. Ebben a társaságban viszont sikerült, amiért rettenetesen hálás vagyok. Úgy érzem, hogy még ha nem is így terveztük, a napunk kerek volt, mint egy labda.” Sármány Enikő
„Mindannyiunkat meghatottak a benne elhangzott gondolatok, és az ehhez kapcsolódó tartalmas beszélgetés is. Az első gondolatom egy Örkény István egyperces volt, ami így hangzik „Polgártársak! Ezt a kis testi hibával született kört ki vigasztalja meg?” Az egyperceshez természetesen hozzátartozik egy mellékelt kör, apró horpadással. A film engem is megérintett, és sok, különböző érzést is kiváltott belőlem. Nagyon jól esett ez a nap, így, ahogyan volt, frissebben is állunk az új év elébe.” Kovács-Nagy Sarolta
