Köszönet
Szeptember elején vettem át az Eötvös Loránd Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karán vezetés és szervezés szakos mesterdiplomámat, amellyel egy korszak lezárult, befejeztem egyetemi tanulmányaimat.
Felsőfokú tanulmányaimat 2015-ben kezdtem meg a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán turizmus és vendéglátás szakon, majd pedig ugyanitt sikeresen abszolváltam a kereskedelem és marketing alapszakot is. Tanulmányi kötelezettségeimen túl mindvégig aktív diákéletet éltem, valamint tudományos kutatói munkákat végeztem, több ízben is elnyertem a Nemzet Kiválósága ösztöndíjat, valamint rendszeres résztvevője voltam konferenciáknak, OTDK-n második helyen végeztem. Ezen sikerek eléréséhez nagymértékben hozzájárultak azok a valós, üzleti életből származó tapasztalatmorzsák, amelyeket az OTP Travel-nél, vagy a Café Reklámnál szereztem az Alapítványnak köszönhetően. A pécsi alapképzéses tanulmányaimat követően a munka világa Budapestre csábított, majd kis kihagyás után, munka mellett folytattam mestertanulmányaimat az ELTE Gazdaságtudományi Karán, ahol sikeresen államvizsgáztam vezetés és szervezés szakon.
Temérdek érzés kavarog bennem ezen mondatok fogalmazásakor, hiszen nemcsak egyetemi tanulmányaimat fejezem be, hanem lezárul az Alapítvány támogatottjaként eltöltött 14 évem is. Peregnek előttem a szebbnél-szebb emlékek: az első zánkai táborban született barátságok negyedikesként, ahol nem sejtettük még milyen fontosok is leszünk egymás számára, majd pedig gyűjtöttünk közösen életreszóló élményeket a történelmi Magyarország szinte egészének bejárása során és még nagyon sokat az angliai, németországi és ausztriai idegennyelvű táborokban. Sosem felejtem, mikor megfoghattam a finn nagykövetségen az igazi Mikulás szakállát, hogy megismerhettem inka kincseket, a Titanic rejtélyeit, vagy az emberi testet a temérdek interaktív kiállítás során, vagy töltöttünk el komoly, de inkább szórakoztató estéket mozikban, színházakban, stadionokban. Részese lehettem megszámlálhatatlan fejlesztőórának idegennyelv, logika, dráma, szövegértés, tanulásmódszertan és még megannyi témában. Szeretettel emlékszem vissza azokra az évekre, amelyekben Alapítványunk Gyermekparlamentjének elnöke lehettem és szervezhettünk még ma is futó kreatív programokat társainknak, vagy az ötletelésekre, amelyek mentén megalapítottuk közösségünk Alumni szervezetét. Sosem fejeltem mentoraim, fejlesztőim és az Alapítvány többi dolgozójának áldozatos munkáját, hiszen nélkülük egészen biztosan nem lenne ennyire színes az emlékpalettám.
Napokat tudnék mesélni az itt szerzett ezernyi emlékemről, de mégis legfontosabbnak az elmúlt 14 évben megszerzett baráti kapcsolatokat mondanám. Viszek magammal ezzel egy olyan szellemiséget, egymás iránti – leginkább – feltétel nélküli bizalmat, megértést és szeretetet, amit igazán csak azok ismernek, akik „Csányisok” voltak valaha, hiszen ezzel a tudattal sosem maradsz egyedül, van most már több, mint ötszáz barátom a nagyvilágban, kicsik és nagyok, lányok és fiúk, jogászok és szakácsok, akiknek ha azt mondom, hogy Vademecum nem a fogkrém jut elsőre eszébe és a következő rövidítések is megannyi emlékezetes pillanatot hoznak elő hipotalamuszukból: K9, S10, Lóránt, P1, KH.
Abban, hogy most itt állhatok ilyen értékekkel felvértezve, nagyon sokak áldozatos, türelmes munkája van. Szeretném megköszönni mentoraimnak, az Alapítvány központi dolgozóinak, fejlesztőinknek, valamint korábbi gyakorlati helyeimnek támogatásukat. Szintén köszönettel tartozom jelenlegi munkahelyemnek, az SMP Solutions Zrt. vezetőinek, akik mindvégig támogattak abban, hogy ottani felelősségteljes feladataim mellett zökkenőmentesen végezhessem egyetemi tanulmányaimat, nyújtottak segítő kezet kutatásom sikerességéhez. 2023 elején a negyedik évemet fogom megkezdeni, most már projektvezető szerepkörben. A legnagyobb tisztelettel, hálával és köszönettel tartozom Csányi Erikának, valamint alapítónknak, dr. Csányi Sándornak, hogy lehetőséget teremtettek álmaim eléréséhez. Szabó Gábor Pécs 1- es csoport