Kőszegi Tábor 2014
Reggel, miután mindenki megérkezett a közösségi házhoz, nekikezdtünk hosszú, fáradalmas utunknak, azonban néhány óra múlva bőven kárpótolt minket Kőszeg gyönyörű látványa. Azután, hogy elfoglaltuk szálláshelyünket, egy rövid eligazításon vettünk részt, ahol megbeszéltük a heti ütemtervet. Elindultunk vacsorázni, de előtte gyönyörködhettünk a belvárosban. Miután elfogyasztottuk finom vacsoránkat egy kis focival vezettük le a nap fáradalmait. Izgatottan várjuk a holnapi programot.
Sebők Marcell
Második nap: A mai napon egy kiadós reggeli után elindultunk a Tömördi Madárvártához, madárgyűrűzésre. Útközben Keszei Balázs mesélt Tömörd területéről és történetéről. Szó esett Cherneld Istvánról és Herman Ottóról, a tömördi nagy tónal munkálkodtak. A Madárvártánál megismertük a madárgyűrűzés fortélyait, és megismerték a tókörnyéki madárvilágot. A hálók ellenőrzése közben eleredt az eső, így a program a vártnál rövidebbre sikeredett. Visszafelé úton egy-két jellegzetes növényfajt es özönnövényt mutatott nekünk Balázs bácsi. A szárítkozás és pihenő után bőséges ebédben volt részünk. Egy kis szabadidős program után Jurisics Miklós Gimnáziumban kémiai kísérletek következtek, előtte Illés Péter tartott diavetítéses előadást. Vacsora után a Kőszegi Várszínházban Shakespeare Vízkereszt, vagy mit tudom én című átiratot tekintettük meg.
Varga Péter, Berta Bence
Harmadik nap:
Nagy izgalommal vártuk ezt a napot. Ébredés után reggelizni mentünk. Teli hassal vágtunk neki a nagy túrának. Kirándulásunkat busszal kezdtük majd a Kőszegi-hegység meghódításának kezdtünk neki. Úti célunk az Írott-kő megtekintése volt. Utunk hosszú és fáradalmas volt, viszont sok új, érdekes információt tanulhattunk meg az erdő, a hegy növényeiről és élővilágáról. Miután felküzdöttünk magunkat a hegytetőre, tábort vertünk a hegyen található kilátónál. Megtekintettük a kilátót és környékét, ezután elértük úti célunkat, az Írott-követ. Hallgathattunk egy történetet melyből kiderült, hogy miért ezt a nevet kapta, majd a kövön lévő érdekes feliratot is megtekinthettük. Ezután irányt vettünk vissza, a forrás felé mely a hegy oldalán volt található. Kis időt töltöttünk el a forrás mellet, ahol csillapíthattuk szomjunkat és megtölthettük kulacsainkat és eközben érdekes történetet hallhattunk, hogy miért Hörmann a forrás neve. Köztünk és buszunk között már csak egy régi katonai őrség romjai voltak melyeket megtekinthettünk. Igen érdekesek és figyelemfelkeltőek voltak a történetek melyeket ezekről hallhattunk. A buszhoz érve mindenki megkönnyebbült, mikor a hosszú út után végre megpihenhetett. Ezután vaskori illetve bronzkori házrekonstrukciókat tekinthettünk meg, melyek igen érdekesek voltak. Utunk ezután az étterembe vezetett a laktató és várva várt ebédhez. Miután mindenki jóllakott egy kis pihenés után egy érdekes tárgyakat tartogató marcipánmúzeumba látogattunk el. Az alsó szinten egy rendkívül érdekes 3D-s kiállítást tekinthettünk meg Magyarország várairól és borvidékeiről. Sok régi, híres és közkedvelt borfajtát is láthattunk. Látogatásunkat mentorainknak köszönhetően ízletes fagyival zártuk le. Napunk utolsó közös tevékenysége egy kis pihenő után a finom vacsora volt a megszokott éttermünkben, végül mindenki visszatérhetett a szállásra megpihenni az izgalmas ám bár fárasztó nap után. Takarodó előtt előkerült a gitár, a dob a társasjátékok, és egy kellemes, jó hangulatú estét töltöttünk el a kollégiumban.
Nyári Zoltán, Horváth Gergő, Turuczki Szabolcs
Negyedik nap: A mai napot szokásosan reggelivel kezdtük, majd Miklós bácsi látogatott meg bennünket. Elkísért minket a Vasfüggöny Múzeumba. Vas megye, Vas-hegy, vasfüggöny. A három vas, amire a múzeum alapítója emlékeztetett minket. Részletesen mutatta be a vasfüggöny történetét, habár eddig csak pár dolgot hallottunk efelől, most sok kérdésre választ kaptunk ezzel kapcsolatban. Számunkra nagyon érdekes volt ezt egy olyan embertől hallani, aki ezt a sok borzalmat maga is átélte. Mindenki figyelemmel kísérte ezeket a történeteket. A hallottak rövid kipihenése után egy sétát tettünk a Pinka-patak partján. Megismertünk újabb figyelemre méltó növényeket és pár ritka madár fajt. Kettő órakor már az ebédlő asztalnál ültünk. Evés után Miklós bácsitól búcsút kellett vennünk és mi rögtön ezután indultunk a Bükfürdőbe. Mindenki nagyon jól érezte magát bár a nap végére kissé elfáradtunk, de ennek ellenére jó napot hagytunk magunk mögött.
Kátai Alíz, Vas Evelin, Perjési Dorina
Ötödik nap:
A mai napon, reggeli után felszálltunk a buszra s elindultunk Ausztria felé. Mikor megérkeztünk a Rax-hegységbe egy csodálatos táj várt minket. Libegővel megtettük az út nagy részét, és egy kis túra után megérkeztünk az úgynevezett Ottohaus nevű hegyi hotel-étteremhez. Utána elmentünk a Pokol-szakadékhoz ahol csodálatos látvány nyílt a völgyre. Később visszatértünk az Ottohaushoz egy kicsit falatozni. Utána a Rax-hegység második legmagasabb 1730 m-es csúcsát döntöttük meg, ahol fantasztikus látvány tárult elénk. Rövid fotózkodás után elindultunk vissza a libegőhöz és a buszhoz. Így ért véget az ausztriai utunk. Klassz élmény volt a mai nap. Nem csak szép tájakat láttunk, hanem ritka érdekes alpesi növényekkel ismerkedhettünk meg túravezetőink segítségével.
Lakatos Patrik és Vugernicsek Zsolt
Utolsó tábori nap:
A tegnapi fárasztó nap után, kipihenten és frissen ébredtünk. A reggeli után, vetélkedő formájában foglaltuk össze a héten tanultakat. Felidéztük a rengeteg állat és növény fajt, kisebb-nagyobb sikerrel. A délelőtti versengés jó hangulatban telt és izgalommal vártuk a végeredményt. Az összes csapat jól teljesített, de dicséret nem csak minket illet, hanem a tanárokat is, hiszen egész héten segítettek megismerni Kőszeget és környéket és természetesen az itt élő élővilágot. A finom ebéd után Illés Péter tanár úrral ellátogattunk a Chernel-kertbe és a természetvédelmi látogatóközpontba. Ismét új fajokat ismertünk meg, és a város történetéből is megtudtunk érdekes dolgokat. A délutáni programot a Kőszegi várban folytattuk, ahol korhű ruhákat próbáltunk fel, valamint kipróbálhattuk a fegyvereket is, sőt a főúri asztalnál is ülhettünk .Miután bejártuk az egész várat a jól megérdemelt fagyizás következett. Ezután pihenőre tértünk, majd vacsoráztunk. Miután összepakoltunk megtartottuk a táborértékelő beszélgetést. Összességében a tábort nagyon élveztük, sok szép élménnyel gazdagodtunk és rengeteg dolgot tanultunk. A szegedi csoport utolsó tábora az évben méltó befejezése volt a tanévnek. Izgatottan várjuk a folytatást!
Faragó Brúnó, Somogyi Márk