Királyok nyomában Őrvidéken
A mai reggel egy kicsit lazábban indult, mint az előző, így kipihenten vágtunk neki a napnak. Hétfőhöz hasonlóan most is ellátogattunk Bécsbe, ezúttal a Prater volt az úti célunk, ami az osztrák főváros híres vidámparkja. Itt a Madame Tussauds Múzeumba tértünk be, ahol már rögtön a bejáratnál Johnny Deppel tudtunk szelfizni. Mindannyiunkat lenyűgözött, hogy mennyire élethűek voltak a figurák. Számos hírességgel volt lehetőségünk „találkozni”, többek között leülhettünk Audrey Hepburnnel kávézni vagy egy teára az angol királynővel, de még Sigmund Freud pácienseinek helyébe is képzelhettük magunkat. A múzeumban rengeteg vicces kép készült, hiszen híres énekesekkel állhattunk fel a színpadra, vagy átvehettük a helyét egy-egy ismert filmszereplőnek. Mindenkinek felejthetetlen élmény volt a délelőtt. A múzeum után körbesétáltunk a vidámpark területén, majd a közelben meg is ebédeltünk. Ezt követően visszatértünk a szállásra, ahol a délutánt pihenéssel töltöttük. A legtöbben a szálloda wellness részét vették célba, ahol számos medencét kipróbálhattunk. Ezt a vacsora követte, ahol sor került Andi néni születésnapjának megünneplésére is. Az este hátralevő része is jó hangulatban telt, társasozással, beszélgetéssel fejeztük be a napot. Fábián Berta Szeged SZ3
A szerdai nap is korán kezdődött, mivel a mai nap látogatót tettünk a Zotter Csokoládégyárba Riegersburgba, Ausztriába. Ott egy 20 perces filmmel vártak minket, ami bemutatta, hogy a gyár tulajdonosa, Josef Zotter a Földet körbejárva ismerteti különböző kultúrák csokoládétermesztési és aratási szokásait és, hogy milyen formában kerül a gyárba a gyümölcs, amivel el tudják kezdeni az édesség elkészítésének folyamatát. A kisfilmet követően egy magyar nyelvű Audio Guide segítségével végigjártuk a gyárépületet és üvegen keresztül megszemlélhettük a többek között saját fejlesztés gépezeteket, amik a beérkező termékeket készítik elő és varázsolják ehetővé. A látogatásunk úgymond interaktív volt, mivel mintákat kóstolhattunk a gyártás különböző szakaszaiból származóan. Végigjárva közel 300 különböző minta közül lehet válogatni, amiket mindenki egy saját porcelánkanállal kóstolhatott meg, amit a látogatásunk idejére kaptunk. A turné végén opcionálisan elnézhettünk az “Ehető állatkertbe”, ahol élő állatokat tartanak és része volt egy állatsimogató is. Délután a szállásra visszaérve élveztük a szálloda által nyújtott luxusszolgáltatásokat egy jóleső vacsoráig. Wensofszky Balázs Pécs3
Utolsó napunkon a már megszokott finom reggeli után kezdetét vette másfél órás buszos kalandunk Szentgotthárdra. Itt az Opel gyárat látogattuk meg kettő 16 fős csoportban. Az első állomásunk az éppen átalakulóban lévő gyári épületben volt, ahol az idegenvezetőnk a gyár történetéről mesélt nekünk. Az Opel gyárban 1992 március 13. óta gyártottak autót és 1996 óta motort is, ugyan ebben az évben az autógyártás megszűnt. Időzítésünk is kiváló volt, hiszen ebben az évben ünnepli a gyár a 30. évfordulóját. Sokféle motort gyártanak itt, viszont nem a mennyiség, hanem a minőség a meghatározó. Emiatt is válhatott a szentgotthárdi „minőség jelzővé”. Napjainkban amerikai exportra kerülnek itt összerakásra a motorok. A gyár többi részében láthattuk a technológiai fejlesztéseket, hiszen a gyárban közel kétszer annyi robot üzemel, mint ahány ember. Szám szerint 800, fénykorában viszont 2000 embernek biztosított az Opel gyár munkalehetőséget. A munkások között szakmunkások és a gyárhoz tartozó oktatási központban, az úgynevezett Tudás Bázisban betanított kollégák is vannak. A gyár területén található saját orvosi szolgálat, amely egész nap üzemel, emellett automata tűzvédelmi rendszer is van, és ami a legjobban meglepett, hogy a gyáron belül egy OTP Bank is található, amelyről, a kérdésem után megtudhattuk, hogy a főbb funkciója az alkalmazottak ügyintézéseinek könnyebbé tétele. Mindez egy 100.000 négyzetméteres területen helyezkedik el, amelyből sajnos már csak 40.000 négyzetméteren történnek gyártási folyamatok. A késő délutánt a szállás adta lehetőségeknek szenteltük. Majd este fél nyolckor kezdetét vette az utolsó vacsora. Rutai Gergely Sz3
Egy önkéntes szemével…
Az Őrvidéki táborba, melyet az egyetemista korcsoportnak szerveztek, önkéntesként jöhettem el. A táborba félve indultam el, mert senkit sem ismertem, de végül bátorságot gyűjtve vágtam neki az „ismeretlennek”. A nagybajomi Csányisokon kívül még Pécsről, illetve Szegedről is jöttek diákok. A nagybajomi csapattal vasárnap, déli harangszó körül indultunk el a szállásunk helyszínére Bükfürdőre.
Számomra egy kaland volt megismerkedni a kortársaimmal, de a legnagyobb mégis az volt, amik a héten történtek velünk. A hetünk első napján Fraknó várába, illetve a schönbrunn-i kastélyba látogattunk el. Volt egy számomra érdekes tény, amely megmaradt: a vár konyhájában egy kalitka volt elhelyezve, melyről a tárlat vezető megkérdezte, hogy tudjuk-e esetleg, hogy miért volt fontos. A választ nem tudtuk, de Ő elmesélte, miért volt szükség rá. A kanári „jelezte” a szén-monoxidot a levegőben, mert mikor a madár nem csiripelt, akkor a konyhában dolgozók tudták, hogy baj van.
A keddi napon Bécs vidámparkjába mentünk, ahol a „Madame Tussauds” nevű kiállítást tekintettük meg. A tárlaton híres emberek viaszszobor másaikkal találkozhatunk, illetve vicces fotókat is lehet készíteni a bábukkal. Lenyűgöző volt, hogy a figurák olyan élethűek, hogy szinte várja az ember, hogy megmozduljon vagy megszólaljon. (Egy kis kitekintés: a kiállítást Anna Maria Tussand után nevezték el, aki egy 16-17. századi svájci viaszszobrász volt). Ennek a napnak az estéje különleges volt, mert Bálint-Orsós Andreának a születésnapját ünnepeltük meg.
Szerdán szintén Ausztriába mentünk, de Bécstől sokkal délebbre. Riegesurgba a „Zotter Schokolade” nevű csokoládégyárba tértünk be, ahol közel 300 féle csokoládét lehetett megkóstolni. A kóstolás előtt egy kisfilmet is megtekinthettünk, amiben Zotter úr a csokoládé készítésről, illetve a kakaóbabok beszerzéséről is beszélt.
Csütörtökön már itthon, Magyarországon kirándultunk. Délelőtt a fertődi Eszterházy kastélyt tekintettük meg, ezt követően pedig a fertőrákosi kőfejtőbe mentünk el. Az utóbbinál volt egy kisfilm, amiből kiderült, hogy a „Kőszívű ember fiai” című filmből ott forgattak egy jelenetet.
A pénteki napon pedig a szentgotthárdi Opel gyárba látogattunk el, ahol megtudtuk, hogyan is készül az autók motorja.
Ezeken kívül, pedig az estéket egy kisebb társasággal töltöttem, ahol egy „Dixit” nevezetű társasjátékkal játszottunk.
A hetünk nagyon gyorsan eltelt, de rengeteg mindent láttam, illetve egy jó pár emberrel összebarátkoztam. Huszár Gabriella Nb3
További képek a Galériában.