Ismerd meg a Jászságot! – Jászladány
A Jászság 4-es csoportba 16 gyermek 8 településről jár be a Jászság fővárosában lévő jászberényi Közösségi Házba és szívesen megismernénk egymás településeinek értékeit, látnivalóit. Így az egyik nyári táborunk szlogenje: “Ismerd meg a Jászságot!” lett és a tervezett öt nap alatt végigjárjuk a gyermekek településeit egy általunk megálmodott jászsági túraútvonalon. Első körben a családok segítenek feltérképezni a saját falujukat és a gyerekekkel együtt készítenek egy leírást a látnivalókról, illetve egy túraútvonalat, majd fotók készülnek az épületekről, tájakról. Ezeket az összeállításokat folyamatosan megosztjuk veletek. Negyedik településünk: Jászladány. A leírást összeállította: Domján Letícia.” Hábenciusné Balla Andrea, mentor, Jászság 4-es csoport
Jászladány nagyközség Jász-Nagykun-Szolnok megyében található, csaknem ezer éves múltú, tipikus alföldi település az Alsó-Jászságban, a Jászapáti járásban. Lakosainak száma 426 fő, 2018. januári adatok szerint.
Története: A vidék régészeti leletei főként a rézkorból és a római korból valók. Fodor Ferenc szerint 1067-ben, a Zászty Apátság alapítólevelében említik először. Más források az 1399-es írásos említést emelik ki (Ladán), 1550-ben Jász Ladán, 1567-ben Jaz Ladán, 1828-ban Ladány néven szerepel a különféle okiratokban, 1910-ben pedig már mai nevén, Jászladányként említik. Nevének eredete ismeretlen, de egyesek a „láda” szóból származtatják. Fodor Ferenc azt feltételezi, hogy eredetileg besenyők lakták. A török idők hányattatásai után újra benépesül a település, megalakult az egyházközség, 1736-ra felépül kőtemploma, önálló anyaegyházzá válik. 1745-ben Jászladány is a redemptus települések között szerepel, majd 1828-ban I. Ferenc király négy országos vásárt adományozott mezővárosi ranggal együtt Ladánynak, 1876-ban azonban a városi rangja megszűnik a településnek. A Ladányt övező körgát 1856 márciusában alig 3 hét alatt készült el az itt élők kétkezi munkájával. Az országos vasúti hálózatba 1882-ben kapcsolódik be a település, s ezzel megszűnik korábbi elszigeteltsége. Testvértelepülései: Románia Csíkrákos,(Székelyföld), Szerbia Oromhegyes,(Délvidék).
Nevezetességei:
-A község nevezetes a vöröshagyma és a lilahagyma termesztéséről.
-Római katolikus templomában (1757) Kracker János Lukács Szent Család képe látható.
-Római katolikus plébánia: 1840-ben épült, klasszicista stílusban.
-Nepomuki Szent János-szobor: 1808-ban állították.
-Kálvária: 1757-ben készült, barokk stílusban.
-Szentháromság-szobor: 1847-ben készült, klasszicista stílusban. Készíttetője Tolvay Jánosné Katona Teréz volt.
-Szent Flórián-szobor: 1893-ban készült.
-Lourdes-i kápolna: a 19. században épült.
-Szent István-szobor: 2001-ben készítette Paál Dezső.
-Második világháborús emlékmű: 1991-ben készült.
A település szülöttei:
-Itt született 1826-ban Kozlay Jenő magyar honvéd tiszt és az amerikai polgárháború tiszteletbeli (Brevet) dandártábornoka.
-Itt született 1934-ben Somfai László zenetörténész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Bartók Archívum volt vezetője, a Bartók- és Haydn-kutatás nemzetközileg elismert egyénisége.
További képek a Galériában megtekinthetők!