Ismerd meg a Jászságot! – Jánoshida
A Jászság 4-es csoportba 16 gyermek 8 településről jár be a Jászság fővárosában lévő jászberényi Közösségi Házba és szívesen megismernénk egymás településeinek értékeit, látnivalóit. Így az egyik nyári táborunk szlogenje: “Ismerd meg a Jászságot!” lett és a tervezett öt nap alatt végigjárjuk a gyermekek településeit egy általunk megálmodott jászsági túraútvonalon. Első körben a családok segítenek feltérképezni a saját falujukat és a gyerekekkel együtt készítenek egy leírást a látnivalókról, illetve egy túraútvonalat, majd fotók készülnek az épületekről, tájakról. Ezeket az összeállításokat folyamatosan megosztjuk veletek. Ötödik településünk: Jánoshida. A leírást összeállította: Mága Bianka és Kállai Regina.” Hábenciusné Balla Andrea, mentor, Jászság 4-es csoport
Jánoshida a Zagyva alsó folyása mentén fekszik, Szolnoktól – ahol a folyó a Tiszába ömlik – kb. 30 kilométerre. Jászberény kb. 20 km-re található a megyeszékhellyel ellentétes irányban. Területe síkvidék, a Zagyva árterülete, közepesen vagy jól termő vályogtalajjal. Lakosainak száma: 2370 fő (2018-as adatok alapján). 1186 körül III. Béla adománya folytán premontrei szerzetesek telepedtek le itt, akik Keresztelő Szent Jánosnak szentelt templomot építettek. A község neve akkoriban Szentkereszt volt, a későbbi Jánoshida nevet valószínűleg védőszentjéről kapta.
A magyarországi premontreiek hagyománya szerint, a jánoshidai templom építését 1186-ra tehetjük. A mai templom középső része őrizte meg a román kori maradványokat. Az első templom egyhajós volt. A hajó keleti végénél két oldalról egy-egy szimmetrikus elrendezésű, azonos formájú és méretű, sokszögzáródású szentélyű kápolna helyezkedik el. Hasonló formájú volt a lebontott főszentély is. Csaknem épen került elő a déli kápolna félköríves záródású kapuja, amelyet gazdagon tagolt lábazatról induló és bimbós fejezettel záródó oszlopok díszítenek, jelentősek az emberarcot ábrázoló fejezetek. Hasonló, bár nagyobb volt a nyugati homlokzat főkapuja, eredetileg levéldíszes fejezettel készült. Az ősi templom építőanyaga faragott bazalttufa kváderkő volt. A hajó déli falában magasan két félköríves záródású, kifelé és befelé rézsűs kávájú, keskeny nyílású hosszú ablak helyezkedik el. A hajó nyugati sarkait a falsíkból kissé előreugró, lábazattal tagolt falpillér tette hangsúlyossá. Ezek között helyezkedett el a falsíkból kiemelkedve a díszes, félköríves záródású főkapu. A kápolnák személyeit faoszlopok tagolták a sarkokon, amelyeket a belső térkiképzéshez hasonlóan oszlopfejezetek díszítenek. A lábazatról induló faoszlopokat bimbós oszlopfők díszítik, amelyek egy körbefutó osztópárkányt tartanak. Erről indul a szentély boltozata. A kápolna hajója és szentélye között egy, két oldalán hengertaggal díszített, félköríves záródású, középen félhengertaggal díszített kisebb ablak található. Itt állt egykor a mellékoltár. Levéldíszes a kápolna diadalíve, az északi kápolnánál feltételezhetően részben alakos konzolokról indultak, amelyeket a barokk építkezés során nagyobbrészt lefaragtak. A templomkertben található Nepomuki Szent János szobra.
A Jánoshidai rendház-kastély a csornai prépostság 1816-ban emeltette klasszicizáló későbarokk stílusban rendház és birtokigazgatási központ céljára; a munkálatok 1819-ben fejeződtek be. A kastély egyik gazdasági épülete ma is áll, ebben működött egykor a konyha. A kastélypark régen a Zagyváig húzódott, a templom felőli oldalon gyümölcsös terült el: a II. Világháború után felparcelázott park területén telkeket alakítottak ki, azokon családi házak épültek. A kastély előtt megmaradt parkrészén I. Világháborús emlékmű és egy kopjafa áll. 1949-ben az épület államosították, és a kastély felső szintjén szolgálati lakásokat alakítottak ki. Az alsó szint közösségi funkciókat látott el, egy ideig itt működött az általános iskola napközi otthona. 1987-ben részben helyreállították az épületet, ekkor idősek klubját, irodákat, és lakásokat helyeztek el falai között. Az 1990-es évek közepén fokozatosan kiürítették az épületet, ma üres és felújítás alatt áll.
A szökőkutat a 2002. évi falunapokon adták át, a szabadidőparkkal együtt, melyet az ifjúsági és Sportminisztréumi támogatásával, valamint a település saját költségvetésésből erre szánt pénzből alakítottak ki. A vízköpő béka és hal figurák a terület múltját jelenítik meg. Az archív újságcikk szerint, a szabadidőparkot a korábban Szúnyogosnak nevezett területen alakították ki, ahol néhány évtizede még közfürdő és tekepálya működött. Az átadás előtt ez a terület jó ideig lápos, mocsaras volt, a gyomnövények, békák „paradicsoma.” A területre 7000 köbméter földet hordtak, ezzel átlagosan 80-90 cm-rel megemelve a terepszintet. Parkosítottak, fa játékokat szereltek fel, s a múlt emléket őrző kis tavacskát alakítottak ki terméskő szegéllyel, és kis fahíddal.
A Zagyva-hidat a 2. világháborúig egy Nepomuki Szent János-szobor vigyázta. A szobor helyén egy nyárfa állt, melyet 1999-ben vágtak ki. A millenniumi ünnepségsorozat keretében leplezték le faragott szobrot 2000 nyarán a Zagyva-híd lábánál. A XVIII . században Keresztelő Szent János tiszteletére szentelték fel a felújított templomot. Az ebből a korból származó, községünket jelző pecséteken is feltűnik a híd, előtte pedig Jézus megkeresztelésének jelenete. A templom e korból származó címerében is Keresztelő Szent János ábrázolása látható. Egyes források szerint a település a nevét a hídon egykor állt Keresztelő Szent János szoborról kapta. (Rubb Jakab) Kiderült azonban, hogy a hídon egykor Nepomuki Szent János szobra állt (ami ma a templomkertben található) és már 1401-ben Jánoshida néven jegyzik településünket. Nepomuki Szent János 1393-ban halt mártírhalált Prágában, amikor a király a Moldva folyóba dobatta, amiért nem árulta el, mit vallott be neki gyónáskor a hűtlenséggel vádolt királyné. Híre akár községünkbe is eljuthatott.
További képek a Galériában megtekinthetők!