Én nem töltöttem el annyira sok évet az Alapítványban, mint a legtöbb társunk, aminek egyetlen oka van: családot alapítottam. Viszont azokban az években igyekeztem a legtöbbet kihozni magamból, és törekedni arra, hogy a mentorom is büszke lehessen rám. Sokat köszönhetek az Alapítványnak, a rengeteg kirándulás, országjáró, tanulmányi utak. A rengeteg tanulás, amit a mai napig nem fejeztem be, mert igenis lehet fejleszteni magad akkor is, ha már családod van. Tanuljatok ameddig csak lehet. -Kovács Andrea