Augsburg 2023 útinapló
A német nyelvi verseny legjobban teljesítő diákjai egyhetes augsburgi nyelvi kurzuson vehetnek részt. Úgy gondoljuk, rengeteg érdekesség vár ránk. Már az első pillanatban is, hiszen sokunk számára már a reptér is nagy élményt nyújt, legtöbbször csak a TV képernyőjén láthattunk ilyet.
Vasárnap érkeztünk meg a müncheni reptérre, és a gépből kiszállva szinte afrikai forróság csapott meg minket. Egy órás buszos út következett, ahol semmi más témánk nem volt, mint hogy ki-kivel kerüljön egy családhoz, vajon milyenek lesznek a bennünket vendégül látók, s az idén először utazók fáradhatatlanul faggatták társaikat – akik tavaly már részt vettek a nyelvi táborban – milyen is a német kisváros. Nem csalódtunk, nagyon sok kedvességgel, kíváncsisággal fogadtak minket.
Az első napunk délelőtt megismerkedtünk a nyelviskolával, megtörténtek a szintfelmérők és a csoportok nyelvi szintek szerinti létrehozása. A délutánunk igazi csapatépítés volt, bowlingban fáradtunk el, úgy igazán! Nagyon drukkoltunk egymásnak és kiváló hangulatban próbáltuk a legjobbakat gurítani.
Maradt szabadidőnk is a vacsora előtt, egy kis belvárosi séta során ismerkedtünk azzal a helyszínnel, ahol reményeink szerint hasonlóan jó élmények várnak, mint a tegnapi és mai napon. Programjaink között szerepel a saját póló vagy táska festése a Textilmúzeumban, de megpróbálhatunk majd marionett bábot is készíteni; vár ránk egy kis csónakázás és a híres botanikus kert; természetesen nem maradhat el a városnézés a helyi idegen vezetővel sem. Kihagyhatatlan a városképet kialakító Fugger család történetének megismerése. Szerintem a csapat nagy részének kedvence már most a szombati kirándulás Nürnbergbe. A táborvezetőnk megígérte, hogy jut idő szabadon kószálni is, önkéntesünk pedig a múzeumok éjszakájának programjai között is bogarászik (hátha lesz köztünk a kedvünkre való). Sok tervünk van a tanulás mellett, örömmel vágunk neki!
Völfinger Rebeka, Sándor Júlia, Sándor Laura
192 órát töltöttünk el együtt az elmúlt héten mi, az Augsburg 2023 tábor tagjai. Az indulástól a megérkezésig nem volt egyetlen óra sem, amit ne élveztünk volna. Kellemes volt a sokunknak első repülőgéppel való utazás; a befogadó családok vendégszeretete, nyitottsága; a nyelviskola „iskolaszag-mentessége” az újszerű oktatási módszerekkel; a közös programok a sok érdekességgel és információval az ottani világról. S mindig jó emlék lesz a szabadidőben megvásárolt ruhadarab, könyv, a közösen elmajszolt gumicukor. Ha már összegző, akkor a felsorolandó programok között szerepelt csapatépítő bowlingozás, kézműveskedés és alkotás a textilmúzeumban, kalandozás a múltban a múzeumok, templomok, paloták, a neves városháza dísztermének falai között. A természetközeliséget élveztük hatalmas területen elhelyezkedő híres botanikus kertben és a mellette fekvő állatkertben. Megtudtuk kik voltak a város ma már világhírű szülöttei így azt, hogy ki volt Bertold Brecht, Jakob Fugger, de biztosan más szemmel nézzük már a bábművészetet is a híres bábmúzeum megtekintése után. Most még morzsolgatjuk az élményeket, helyükre kerülnek, és azzal az elszántsággal indulunk majd neki a következő nyelvi versenynek, hogy jövőre találkozhassunk ugyanekkor, ugyanitt, mindenkivel.
„Más volt, mint a tavalyi. Ezt nem úgy értem, hogy akkor jobban éreztem magam, viszont az sem könyvelhető el, hogy jobb volt idén. Csak más. Majdnem ugyanaz volt a programtervben, mint múltkor, mégsem éreztem azt, hogy akár egy is unalmas lenne. Hosszú ideig gondolkodtam, hogy milyen családhoz kerülök. Vajon megértem-e majd azt, amit mondanak? Vagy kézzel – lábbal kell elmutogatniuk valamit annak reményében, hogy rájövök, mit szeretnének? Szerencsére alaptalan volt a félelmem. Egy idős néninél kaptam szállás, aki gyönyörűen beszélt. Magam is meglepődtem, hogy majdnem minden szó megértek. Sőt, a tanításon is sokkal jobban szerepeltem, mint az előző alkalommal. Bár mindig lefárasztott, hogy több órán keresztül németül magyaráztak, jó érzés volt részt venni a délutáni programokon. Amióta megtudtam, hogy mehetek Németországba, nagyon örültem, hogy újra ellátogathatok a Fuggereiba! Tavaly az toplistás program volt. Arra azonban nem számítottam, hogy még ennél jobban is tetszhet valami: de a botanikus kert annyira lenyűgözött, hogy kizárólag ezért is szívesen ringbe szállok, hogy jövőre is utazó kerettag lehessek.
Úgy gondolom, hogy sokat segített ez a hét a nyelvtudásom fejlesztésében, de kellő motivációt is nyújtott, hogy szorgosan készüljek a nyelvvizsgára. Amikor először szólt hozzánk a buszsofőr, aki Augsburgba vitt minket, alig tudtam lefordítani magamnak valamit. Visszafelé azonban már egyáltalán nem jelentett nehézséget. És végül, de nem utolsó sorban ezúton szeretném megköszönni az Alapítványnak a lehetőséget, illetve, Tündi néni és Varga Máté önkénteseinknek, valamint Márti néninek, segítő mentorunknak, Adélnak, aki kismentori feladatokat látott el, és a táborvezetőnknek, Sasának ezt a csodás kivitelezést.”
Sármány Enikő
„Felidéznem is nehéz, mennyi helyen voltunk ezalatt az egy hét alatt. Többek között meglátogattuk a Textilmúzeumot, ahol az érdekes kiállítás megnézése mellett, pólót vagy táskát festhettünk magunknak. Voltunk városnéző körúton, láttuk a Rathaust és a Fuggereiban megismerkedtünk Augsburg talán leghíresebb családjának, a Fugger család történetével. Számomra nagyon érdekes a város történelme, örültem, hogy Augsburg jellegzetes épületeit megnéztük. Az utolsó napok egyikén egy városismereti játékon vettünk részt. Csapatokba verődve oldottuk meg a feladványokat, melyek a város nevezetességeihez kapcsolódtak. Az utolsó napon Nürnbergbe utaztunk. Láttuk a várat, a templomokat és a városban sétálva rájöttünk, hogy mennyi mindent rejt magában Nürnberg. A tábor ideje alatt szabadidőből sem volt hiány. Ez idő alatt rendszeresen ellátogattunk a város plázájába, a City Galerie-be. Emlékezetes marad a közös bowlingozásunk is, ugyanúgy, ahogy az esti sétáim a lakótársaimmal. A tábornak nagy csapatépítő ereje volt, hiszen egy nagyon jó társaság gyűlt össze a táborra. Barátságok szövődtek és mélyültek el. Hálás vagyok, hogy idén is részese lehettem egy ilyen jó élménynek! Jövőre is szívesen visszamennék.”
Sipos Levente
„Jó érzés volt, hogy kaptunk annyi bizalmat, hogy vacsora után hárman felfedezhettük a várost, és a vasút feletti hídról csodálhattuk meg a szebbnél szebb naplementéket. Nekem az egyik legjobb volt, hogy velünk tartott Varga Máté, aki rengeteg történelmi információval szolgált, nagyon sokat tanultam tőle.”
Radó Barnabás
„Az első utam volt, ahol használhattam azt a nyelvet, amit hét éve tanulok. A héten fantasztikus nyelvórákon vettünk részt, de minden szabadidős program megérdemelné ezt a jelzőt. Mégis az én kedvencem a városismereti vetélkedőn megismert Puppenkiste, azaz bábmúzeum volt. Érdekes volt látni, honnan is indultak el a mai mesék, mekkora munka és művészet van a kisfigurás előadások mögött. Számomra a legkedvesebb báb a Kisherceg volt, ugyanis régen nagyon sokat néztem ezt a mesét. Köszönöm, hogy a múzeumi élmények után táborvezetőnk a figyelmembe ajánlotta a Zsinórón című bábfilmet, amit a hazafelé tartó hosszú úton meg is néztem. Most sem tudok más jelzőt mondani: fantasztikus, akárcsak az együtt töltött hét társaimmal.”
Vajda Milán
„Az, hogy anyanyelvi környezetben fejleszthettük nyelvi készségeinket, és sikerült kommunikatívabbá válnunk, hogy spontán élethelyzetekben is helyt tudtunk állni az adott nyelven, az számomra felbecsülhetetlen érték. Nem tudom elégszer elmondani, hogy mennyire hálás vagyok ezért az Alapítványnak, hogy Augsburgban lehettem, csodálatos család fogadott be minket, és felejthetetlen élménnyé vált számomra ez az egy hét. Németül íródott verssel köszöntem meg azt az emberséget, kedvességet, amiben részem volt. Hálásan köszönöm!”
Nyári Lajos
|
Augsburg und ich…
Die Zeit wird knapp Augsburg in meinem Astrid war meine Mutti (Ich habe ihn vielleicht Der Zeit wird knapp Augsburg 25.06. 2023.
|
Augsburg és én…
Fogytán az idő Augsburg pedig Astrid volt az anyám (Lehet, hogy naponta őt Fogytán az idő, Augsburg 25.06. 2023. |