---
title: "Gyakorlat teszi a mestert XIII."
url: "https://csanyialapitvany.hu/gyakorlat-teszi-a-mestert-xiii/"
date: "2026-10-29"
modified: "2026-11-12"
author: "Balint-Orsos Andrea"
language: "hu_HU"
categories: ["Hírek", "Kiemelt híreink"]
featured_image: "https://csanyialapitvany.hu/wp-content/uploads/2025/11/bonafarm-csoport-logo.webp"
---

# Gyakorlat teszi a mestert XIII.

Tizenharmadik alkalommal hirdette meg a Csányi Alapítvány és a Bonafarm cégcsoport a „Gyakorlat teszi a mestert” pályázatot középiskolás és felsőoktatásban tanuló fiataljai számára. A program célja, hogy segítse a tudatos pályaválasztást, valamint lehetőséget teremtsen a szakmai kapcsolatok építésére és a munka világának megismerésére.

Az idei felhívásra 29 fiatal nyújtott be sikeres pályázatot. A résztvevők első kézből szerezhetnek tapasztalatot különböző szakmai területeken: betekintést nyerhetnek a mindennapi munkafolyamatokba, megismerhetik a munkakörökkel járó feladatokat, felelősségi köröket és azokat a kompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek az adott hivatás sikeres gyakorlásához. A program így értékes segítséget nyújt ahhoz, hogy a fiatalok megalapozott döntést hozhassanak jövőbeli tanulmányaikról és karrierútjukról.

A szakmai napok életképei a **[Galériában](https://csanyialapitvany.hu/galeria/gyakorlat-teszi-a-mestert-xiii/)** megtekinthetők.

**Borászat- Csányi Pincészet Zrt.**:

„Ma lehetőségem volt (november 05.) részt venni a “Gyakorlat teszi a mestert!” pályázat keretein belül egy szakmai vezetői látogatáson a Csányi Pincészetben. Az ott dolgozók nagyon kedvesek voltak. Először a szőlészet részét néztük meg, amihez meghallgathattuk néhány ott dolgozó, szakmai tapasztalattal rendelkező munkatárs bemutatóját. Ezután meleg ebéddel vártak minket, majd volt lehetőségünk megnézni a bor készülésének útját is egy másik munkatárs vezetésével. A pincébe is lemehettünk az előzőkben említett vezetés során, ahol a legrégebbi boroktól kezdve, a legfrissebb borokat is tárolják. Lezárásként egy az adóbevallással foglalkozó munkatárs tartott előadást a munkájáról és annak fontosságairól. Szerint egy nagyon élvezetes napot tudhatunk a hátunk mögött. Én személy szerint sok érdekes és hasznos információval gazdagodtam és nagyon örülök, hogy részt vehettem ezen pályaorientációs látogatáson.” Stefán Emma, Pécs 3-as csoport

„A Csányi Pincészetben tett látogatásunk során megismerkedhettünk a szőlőtermesztés, a szőlőfeldolgozás és a borkészítés folyamatával. A program során nemcsak a pincészet működésébe nyerhettünk betekintést, hanem a környék történelmével és a Villányi borvidék érdekességeivel is megismerkedtünk. A pincészet szőlőültetvényei több dűlőben helyezkednek el, amelyek mindegyikének megvan a maga története és sajátossága. A Csányi Pincészet 410 hektáron gazdálkodik, ebből 370 hektár a termőterület. A Villányi borvidék Magyarország legdélebbi borvidéke, amely elsősorban vörösborairól ismert, területe körülbelül 2300 hektár. A szőlőtermesztés történetéhez kapcsolódik Teleki Zsigmond neve is, aki jelentős szerepet játszott az európai szőlőtermesztés megmentésében. A szőlőültetvényeket ugyanis súlyosan veszélyeztette a filoxéra, vagyis a szőlőgyökértetű, amely megtámadta és elpusztította a növény gyökereit. Teleki az amerikai szőlőfajták gyökereit használta fel, mivel ezek ellenállóak voltak a kártevővel szemben.

A szőlőültetvények gondozása egész évben komoly munkát igényel. A szüret kivételével számos feladatot kell elvégezni, például a metszést és a növények védelmét. A szőlő művelésével jelenleg 13 vállalkozó foglalkozik. Ha egyszerre 200 ember dolgozna a területen, például a metszés akár egy hét alatt is elkészülhetne. A pincészetnél 11 traktoros és 2 kombájn dolgozik, a szüret pedig 99 százalékban géppel történik. Kedvező körülmények között egy kombájn akár 8 hektárt is le tud szüretelni. A szőlő növekedése szempontjából azt is megtudhattuk, hogy a talaj állapota is nagyon fontos. A tömörödött talajt időnként lazítani kell, mert ilyenkor a folyadék nehezebben jut le a mélyebb rétegekbe. A pincészetben összesen 17 szőlőfajtát termesztenek, ezek közül 10 kék, 7 pedig fehér szőlőfajta. A kék fajták közé tartozik többek között az Oportó, a Kékfrankos, a Blauburger, a Syrah, a Pinot Noir, a Malbec, a Petit Verdot, a Merlot, a Cabernet Sauvignon és a Cabernet Franc. A fehér szőlők között megtalálható a Zenit, az Irsai Olivér, az Olaszrizling, a Zöldveltelini, a Hárslevelű, a Chardonnay és a Sauvignon Blanc. A Zenit, a Zefír és a Zéta magyar szőlőfajták. A Syrah ültetvényből például Syrah rozé is készül. A szőlőművelésnek két jellemző formájáról is beszéltünk: a szálvesszős és a kordonos művelésről. A szőlősorok gondozása mellett azonban az állatok is okozhatnak problémát. A madarak nem jelentenek nagyobb veszélyt, sokkal inkább az őzek és a vaddisznók okoznak károkat. A vaddisznók feltúrják a szőlősorokat, a vadkárok helyreállítása pedig télen akár két hónapnyi munkát is jelenthet. A dűlők közül külön megismertük az Ördögárok dűlőt, amely a pincészet legfiatalabb területe. A 2000-es években alakították ki, egy korábban elhanyagolt, részben erdős területen. Az Ördögárok az egyik legmelegebb dűlő, amely dél felé nyitott, ezért különösen kedvező a szőlők számára. Egy másik érdekes hely a Konkoly-dűlő, ahol Teleki Zsigmond egykori nyári rezidenciája található, ahol 2024-ben a Csányi Alapítvány és partnerei a Teleki projekt keretében emléktáblát állíttatott. A szőlőültetvények megtekintése után a pincészet épületébe mentünk, ahol a borkészítés folyamatát ismerhettük meg. A pincészetben többféle tartályt használnak. A nagyobb tartályok a klasszikus borok, a kisebbek pedig a prémium borok készítésére szolgálnak. A bor feldolgozásához két prést használnak, amelyek forgatják és préselik a szőlőt. A nyers bor ezután a tárolótartályokba kerül. A pincészetben kizárólag magyar hordókat használnak, összesen 57 nagy hordó található a pincében, emellett 500 darab, egyenként 220 literes hordót is használnak. A borok 10-12 hónapig érlelődnek a hordókban, majd a palackozóba kerülnek, ahol egy ideig még palackban is tárolják őket. A pincészet régi pincehálózata több mint 100 éves, ahol muzeális borokat is tárolnak. A szűrőházban külön kezelik a fehér- és a vörösborokat. A borok itt legfeljebb három napig maradnak. Ezután következik a palackozás: először kimossák és megtöltik az üvegeket, majd kupak kerül rájuk, végül pedig felhelyezik a címkét. A gépsor egy óra alatt körülbelül 3000-4000 palackot is el tud készíteni. A látogatás utolsó állomása a készáru-raktár volt. Itt gyűjtik össze az egyes boltokba kerülő borokat, majd dobozokba csomagolják őket. A csomagolás során műanyag alapú ragasztót használnak, és a dobozok összeállítását is gépek végzik. A rendszer óránként kb. 3500 darab csomagot tud elkészíteni. A csomagolásnál arra is figyelnek, hogy minden dobozban megfelelő számú palack legyen. Ezt egy mérleg ellenőrzi: ha hiányzik egy üveg, a gép kiveszi a dobozt a sorból, így a dolgozók még ellenőrizni tudják. Ezt követően még megtekintettük az SAP nevű pénzügyi felületet is, amivel az eladásokat hivatalosan is adminisztrálják. Végül ajándékcsomagot is kaptunk a szervezőktől, majd hazaindultunk. Köszönjük a tartalmas napot!”

Burkus Lili Boglárka, Jászság 4-es csoport

![](https://csanyialapitvany.hu/wp-content/uploads/2026/10/bba879e6-947d-48bf-aaa2-7f658ea917ef-1024x768.jpg)

![](https://csanyialapitvany.hu/wp-content/uploads/2026/10/img-0450-1024x768.jpeg)

**BonOffice Zrt.:**

„A “Gyakorlat teszi a mestert” alapítványi pályázatnak keretein belül lehetőségünk volt ellátogatni (november 3.) a Bonafarm Zrt. két leányvállalatához a Szegedi Pick Zrt.-hez és a BonOffice Zrt.-hez. Rengeteg tudást adtak át nekünk, megmutatták miként is zajlik a pénzügyi osztály napjai, mik is a feladataik, mekkora hatalmas rendszert kell átlátniuk és irányítaniuk. Én személy szerint rengeteg új tapasztalattal gazdagodtam, számos új és hasznos információt kaptam.

Ezeket a kapcsolatokat a közeljövőben még kamatoztatni is tudom. Innen is köszönjük ezt az interaktív délelőttöt Czipóth Ferenc pénzügyi és folyamatszervezési vezetőnek.” Orosz Gergő Mohács 3-as csoport

„A mai napon a BonOffice irodájában vehettünk reszt, a Gyakorlat teszi a mestert pályázat révén, melyen bele láthattunk a pénzügyi rész rejtelmeibe, az egyik pénzügyi vezető segítségével. Nagyon jó szakmai tapasztalat volt, és érdemes volt eljönni, hálásak vagyunk, és köszönjük, hogy részt vehettünk.” Petrovics Kármen Szeged 3-as csoport

„Számomra a mai nap nagyon érdekes volt, nagyon sok szakmai tapasztalatot szereztem. A BonOffice pénzügyi vezetőjével töltöttünk el majdnem négy órát, utána részletesen átbeszéltük a cégcsoport bevételeit, kiadásait, valamit az elején átbeszéltük, hogy milyen cégcsoportok vannak. Nagyon hasznos volt a pályázat, belelátni a pénzügyi pálya mindennapi életébe.” Fülöp Lázár Pécs 3-as csoport

![](https://csanyialapitvany.hu/wp-content/uploads/2026/10/attmelwolcjnffrwzdg22rr-so-29cbt2svbkjhygja35i-768x1024.jpeg)

**Pick Szeged Zrt:**

„A mai nap (november 3.) nagyon élvezetesen telt. Csoporttársaimmal meglátogattuk a Pick gyárat, a „Gyakorlat teszi a mestert!” pályázat keretein belül. Előző este elutaztunk Szegedre és bent aludtunk a Közösségi Házban. Reggel elmentünk a Pick üzembe, hogy megismerjük az informatikáért felelős részleget és a begyűjtést. A nap folyamán körbenézhettünk a gyár területén, ami nagyon izgalmas volt mindannyiunk számára. Ez egy felejthetetlen élmény volt, és nagyon köszönöm, hogy részt vehettem ebben a pályázatban.” Szabó-Körmendi Eszter Pécs 3-as csoport

![](https://csanyialapitvany.hu/wp-content/uploads/2026/10/9151-768x1024.jpg)

„A mai napon a Shadow-program keretein belül a Bonafarm cégcsoporthoz tartozó Pick üzemben tettünk üzemlátogatást Szegeden, mely során elsőként a beszerzési részleg életébe nyerhettünk betekintést. A tárlat során ízelítőt kaphattunk a részleg vezetőinek és alkalmazottainak mindennapos kihívásaiból és a beszerzői szakma esszenciájából. Ezt követően a csomagolási és nemesítési részlegre kalauzoltak minket az üzemben, ugyanis ahogy azt az egyik területi vezető munkafilozófiája állítja, a legjobb vezetők tisztában vannak az ott dolgozók problémáival, ugyanis maguk is egynap a “ranglétra aljáról” kezdték a munkájukat vala. A látogatás rávilágított arra, hogy a tradicionális eljárások, valamint a XXI. század csúcstechnológiája és újkeletű munkafelfogásának ötvözete elengedhetetlen a cégek alkalmazásához az új, artificiális világrendbe.” Laurinyecz Márkó Felicián Szeged 3-as csoport

![](https://csanyialapitvany.hu/wp-content/uploads/2026/10/9154-768x1024.jpg)

**Bonafarm IT Csoport**:

„A mai napon (november 2.) lehetőségem volt ellátogatni a ,,Gyakorlat teszi a mestert” program keretében a Hagen István IT biztonsági vezetőhöz, akinek segítségével betekintést kaphattam az IT és IT biztonság szerepkörébe és azoknak részleteibe. A napot egy gyors bemutatkozással indítottuk, majd István egy nagyon érdekes PowerPoint előadással elkezdte bemutatni az IT biztonság területét. Az alapok bemutatását követően szó esett a kiberhigiénia szintjeiről, amelynek ismerete elengedhetetlen ahhoz, hogy megfelelően el tudjunk helyezkedni ebben a munkakörben. A kockázatról és annak elemzéséről is beszélgettünk, aminek szintén fontos. Mivel az informatika napról napra folyamatosan fejlődik és változásokon megy keresztül, fontos a tudatosság fejlesztése és a visszamérés eszköze, ennek segítségével mindig naprakészek lehetünk. Utolsó témánk a mesterséges intelligencia volt, annak működése, előnyei és hátrányai, illetve az, hogy attól függetlenül, hogy amennyi pozitívummal szolgál és segítséget kapunk tőle, legalább annyi hátránnyal is jár. Beszéltünk a veszélyeiről, és hogy milyen megoldásokat találhatunk arra, hogy ne vegye át felettünk teljes mértékben az irányítást. Különösen tetszett az, hogy egy olyan embertől tanulhattam, aki sok évnyi tapasztalattal és óriási tudással rendelkezik, így még hitelesebben láthattam bele, hogy milyen is ebben a szakmában dolgozni. Meglepett, hogy ez a terület mennyire sokszínű, és hogy milyen sok irányban el lehet helyezkedni az IT biztonságon belül. Összességében egy nagyon hasznos és új ismeretekkel teli napot tudhatok magam mögött, és a rengeteg tudás, amivel gazdagodtam, még a jövőben biztos, hogy hasznomra fog válni. Hálás vagyok a Csányi Alapítványnak és a Bonafarm Cégcsoportnak, hogy lehetővé tették számomra ezt a látogatást, illetve Istvánnak is, hogy ilyen érdekesen bemutatta az informatika rejtelmeit.” Tóth Hanna Pécs 3-as csoport

![](https://csanyialapitvany.hu/wp-content/uploads/2026/10/kep-1024x768.png)

**Tejtermékgyártás:**

„A program során ellátogattunk Marcaliba, a Sole-Mizo gyárába. Nagyon kíváncsiak voltunk arra, hogyan készülnek a boltokban is kapható túródesszertek. A látogatás során végigkövethettük a gyártás legfontosabb lépéseit. Elsőként azt nézhettük meg, hogyan készítik el a túrós masszát. Megmutatták, hogyan keverik össze a termékhez szükséges alapanyagokat. Fontos, hogy a massza megfelelő állagú legyen, hiszen ez meghatározza a kész termék minőségét is. Ezután a túrós massza formázását és feldarabolását figyelhettük meg. Érdekes volt látni, hogy a gépek milyen gyorsan és pontosan dolgoznak. A megformázott rudak ezután továbbhaladtak a gyártósoron. Következő lépésként fehércsokoládés bevonat került a rudak alsó részére. Ezt követően kapták meg a kakaós bevonatot. Látványos volt, ahogy a termékek egymás után haladtak végig a különböző munkafolyamatokon. A bevonás után a termékek gyors hűtése következett. Ennek segítségével a bevonat rövid idő alatt megszilárdult. Ezután a kész túródesszertek a csomagolórészlegre kerültek. Itt megfigyelhettük, hogyan csomagolják be egyenként a kész termékeket. A csomagolást végző gépek szintén gyorsan és pontosan dolgoztak. Érdekes volt látni, hogy egy egyszerűnek tűnő túródesszert elkészítéséhez milyen sok munkafolyamat szükséges. A látogatás során arról is hallhattunk, hogyan kezelik a gyártás közben keletkező maradékokat. Megtudtuk, hogy a még megfelelő minőségű túrós anyagot más termékek készítésénél is fel tudják használni. Ilyen termék például a kakaós túrórudi. Ezzel csökkenteni tudják a gyártás során keletkező veszteséget is. A program második részében a marketing világába is betekintést kaptunk. A szakemberek meséltek arról, hogyan próbálják felkelteni a vásárlók figyelmét. Külön beszéltek arról is, hogyan lehet megszólítani a fiatalokat. Megtudtuk, hogy ebben fontos szerepe van a termék megjelenésének és a csomagolásnak is. Egy érdekes és figyelemfelkeltő reklám szintén sokat segíthet egy termék népszerűsítésében. A gyárlátogatás során így nemcsak a termékek elkészítéséről, hanem azok értékesítéséről is új ismereteket szerezhettünk. Sok érdekes tapasztalattal és új információval gazdagodtunk a program során. Összességében a marcali gyárlátogatás érdekes, tartalmas és tanulságos program volt számunkra.” Horváth Fruzsina, Orsós Leila Vanessza, Váradi Niké, Nagybajom 3-as csoport

![](https://csanyialapitvany.hu/wp-content/uploads/2026/10/870110794-1889703802191305-2449462487387776-n-768x1024-1.jpg)

**Vadgazdálkodás ágazat:**

Október 28-án izgalmas szakmai élményben volt része a Pécs 3-as csoport két tagjának, akik Békáspusztára látogattak a „Gyakorlat teszi a mestert” program keretében. A fiatalokat Horváth Tímea, János Zoltán, Papp Gábor, Keszler Gergő és Szilárdi Máté fogadták, akik a nap során betekintést engedtek munkájuk kulisszái mögé. A személyes beszélgetések és tapasztalatmegosztások révén a résztvevők közvetlenül ismerkedhettek meg a különböző szakmai szerepkörökkel, azok felelősségével, valamint a sikeres munkavégzéshez szükséges kompetenciákkal.

„A mai napon lehetőségünk volt ellátogatni a békáspusztai vadászati és erdészeti központba, ahol rengeteg érdekes dolgot tudhattunk meg a vadászatról, az erdészetről és a természetvédelemről. A program elején a vadászkürtökkel ismerkedtünk meg. Bemutatták a különböző méretű kürtöket, majd meghallgathattuk a vadászat végén használt kürtjelet, valamint a gímszarvas elejtésekor tiszteletadásként megszólaltatott dallamot is. Ezután a vadászkutyák következtek. Láttunk egy tacskót és egy német vizslát, és megtudhattuk, hogyan dolgoznak a különböző méretű kutyák a vadászok mellett. A kutyák bemutatták, mennyire fegyelmezettek, és azt is megfigyelhettük, hogyan követi a tacskó a gímszarvas szagnyomát egy cikkcakkos útvonalon. Később a vadgazdálkodásról is beszélgettünk. Szó esett a körülbelül 40 ezer hektáros területről, a vadállományról és az erdészek felelősségéről. Azt is megtudtuk, hogy egy szakembernek akár 4000 hektárnyi terület fenntartásáról is gondoskodnia kell. Emellett több magaslest és csapdát is megtekintettünk. Különleges élmény volt, amikor egy vadmacskát is találtak az egyik csapdában, amelyet aztán szabadon engedtünk. Számomra a nap legemlékezetesebb része az autóút volt, amely során Pap Gábor erdész-vadásszal utaztam. Miközben a kisebb erdős terület körül haladtunk, rengeteget beszélgettünk, és olyan dolgokat tudhattam meg tőle, amelyek még érdekesebbé tették számomra a természet és a vadon élő állatok világát. Beszélgettünk a Magyarországon élő vadállatokról, azok élőhelyeiről és arról, hogy az ország mely részein találkozhatunk velük. Megtudtam például, hogy Magyarország északi, főként az Északi-középhegységhez tartozó területein farkasok is élnek. A medvék időnként a szomszédos országok felől, a határ közelében is megjelenhetnek, hiszen a vadállatok természetes mozgását nem korlátozzák az országhatárok. Szó esett az orvvadászatról is, amely komoly veszélyt jelenthet a vadállományra és a természet egyensúlyára. Gábor mesélt arról, milyen problémákkal találkozhatnak a szakemberek, és miért fontos, hogy a vadon élő állatokat megfelelően védjük. Arról is beszélgettünk, hogy az erdőben dolgozóknak nemcsak az állatok megfigyelésére kell figyelniük, hanem az élőhelyek megőrzésére, a vadállomány változásaira és az emberi tevékenység természetre gyakorolt hatásaira is. Különösen érdekes volt számomra megismerni, mennyire változatos Magyarország élővilága. Szóba kerültek az erdeinkben élő nagyvadak, például a gímszarvasok, az őzek és a vaddisznók, valamint a ritkábban megfigyelhető ragadozók is. Megértettem, hogy az állatok elterjedését nagyban befolyásolja az élőhelyük, a táplálék mennyisége és az emberi tevékenység. Az is érdekes gondolat volt, hogy egy erdő állapota és az ott élő állatok viselkedése sok mindent elárulhat a természet egészségéről. Ami igazán különlegessé tette ezt az utat, az nemcsak a sok új információ volt, hanem maga a beszélgetés hangulata is. Pap Gábor minden kérdésemre készségesen válaszolt, és érezhető volt, hogy a saját tapasztalataiból merítve mesél. Nem csupán szakmai dolgokról beszélgettünk, hanem az életéről is szó esett, miközben ő is érdeklődött irántam. Így egy igazán közvetlen, kölcsönös beszélgetés alakult ki közöttünk. Ahogy haladtunk az erdő mellett, jó érzés volt hallgatni a történeteit, közben figyelni a tájat, és újabb kérdéseket feltenni. Számomra ez sokkal többet jelentett egy egyszerű szakmai bemutatónál: úgy éreztem, hogy egy olyan ember tapasztalataiból tanulhatok, aki igazán jól ismeri ezt a világot. A beszélgetés hatására még jobban elkezdett érdekelni a természet, a vadállatok élete és az a felelősség, amely az erdők fenntartásával jár. Az út során megismerkedtem Luna nevű, gyönyörű vizslájával is, akivel nagyon hamar összebarátkoztam. Barátságos természete és a vele töltött idő még személyesebbé tette ezt az élményt. Összességében ez a látogatás sokkal többet jelentett számomra egy egyszerű programnál. Rengeteget tanultam a vadászatról, az erdészetről és a természet tiszteletéről, de ami igazán különlegessé tette, az a Pap Gáborral folytatott beszélgetés volt. Hálás vagyok ezért az élményért, hiszen nemcsak új ismeretekkel, hanem nagyon pozitív érzésekkel is gazdagodtam. Biztos vagyok benne, hogy sokáig emlékezni fogok erre a napra.” Radics Bálint, Pécs 3-as csoport

„A mai napon Békáspusztára látogattunk el, ahol egy igazán élménydús és tanulságos programon vehettünk részt. Érkezésünkkor először egy kürtbemutatóval fogadtak minket, amely különleges hangulatot teremtett. Ezt követően egy kutyabemutatót tekinthettünk meg, amely szintén nagyon érdekes volt, hiszen közelebbről is megismerhettük a vadászathoz kapcsolódó kutyák munkáját. A bemutatók után terepre indultunk, ahol a kísérőnk segítségével számos új és hasznos ismerettel gazdagodtam. Szeretném külön megköszönni neki, hogy ilyen kedvesen, türelmesen és segítőkészen fordult hozzánk. Minden kérdésünkre igyekezett választ adni, és érthetően magyarázta el azokat a dolgokat, amelyekről korábban még nem sokat tudtam. Ennek köszönhetően nemcsak jól éreztem magam, hanem sok új ismeretet is szereztem az erdő élővilágáról és a vadászat fontos szabályairól. A terepi séta során megtanultam például, hogyan lehet megkülönböztetni a vaddisznó és az őz lábnyomát. Mindkét állatnak hasított patája van, de a nyomuk alakja és mérete eltérő lehet. A vaddisznó nyoma általában szélesebb, kerekdedebb, és gyakran a hátsó csülkök, vagyis a fattyúk nyoma is látható mögötte. Az őz lábnyoma ezzel szemben többnyire keskenyebb, hegyesebb és félhold alakú. Természetesen a nyomok mérete és formája a talaj állapotától, valamint az állat méretétől is függhet. Ezenkívül azt is megtudtam, hogy a lesnél mennyire fontos a megfelelő előkészület és a környezet megfigyelése. Különösen oda kell figyelni a szél irányára, hiszen a vadak rendkívül jó szaglással rendelkeznek. Ha a szél feléjük viszi az ember szagát, könnyen észrevehetik a jelenlétünket, és elmenekülhetnek. Az is nagyon fontos, hogy csendben maradjunk, mert a vadak a legkisebb zajt is meghallhatják. Ha megzavarjuk őket, nem biztos, hogy visszatérnek ugyanarra a helyre. Ha mégis visszajönnek, előfordulhat, hogy csak később, vagy egy másik irányból közelítik meg a területet. Ebből megtanultam, hogy a vadmegfigyeléshez türelemre, figyelemre és körültekintésre van szükség. Egy másik érdekes információ, amelyet a mai nap során hallottam, a vaddisznók és az őzek viselkedésével kapcsolatos. Megtudtam, hogy gyakran elkerülik egymást, és igyekeznek távolságot tartani. Ha azonban mégis találkoznak, az őzek jellegzetes riasztó hangot hallathatnak, amellyel figyelmeztetik a környezetüket a lehetséges veszélyre, illetve elriaszthatják a közeledő állatot. Különösen érdekes volt számomra, hogy ha ilyen hangot hallunk az erdőben, az arra is utalhat, hogy az őz embert, vaddisznót vagy más, általa veszélyesnek érzékelt állatot észlelt. Ez ráébresztett arra, hogy az erdőben a hangoknak is fontos szerepük van, és sok mindent elárulhatnak az ott élő állatok viselkedéséről. Összességében nagyon hasznosnak és érdekesnek találtam ezt a látogatást. Sok olyan dolgot tanultam, amelyeket korábban nem ismertem, és még jobban megértettem, mennyire fontos az erdő, a természet és az állatvilág tisztelete. Úgy gondolom, hogy az ilyen programok nemcsak tudást adnak, hanem segítenek abban is, hogy jobban odafigyeljünk a minket körülvevő természetre. A cikk végén szeretném megköszönni a Csányi Alapítványnak, valamint Bonafarm Cégcsoportnak, hogy lehetővé tették számunkra ezt a tartalmas és emlékezetes napot. Külön köszönöm a kísérőnknek a kedvességét, a türelmét és a sok érdekes információt, amelyet megosztott velünk.” Kuti Raul Tamás, Pécs 3-as csoport

![](https://csanyialapitvany.hu/wp-content/uploads/2026/10/csopkep-bekaspuszta-1024x768.jpg)

**Pick Szeged Zrt., Budapest, Beruházási Igazgatóság:**

A „Gyakorlat teszi a mestert” pályázat keretein belül a mai napon esélyünk volt a Bonafarm Budapesti irodájába ellátogatni a Pickhez. A helyszínen már üdvözölt minket Czompó Norbert a Bonafarm csoport munkatársa, akivel a napot töltöttük. Először megismertük a vállalat működését, utána bepillantást nyerhettünk a mindennapi munkájába. Márkkal inkább műszakis beállítottságunk van, így nagyon örültünk, hogy ilyen dolgokkal találkozhattunk a délután alatt. Megtudhattuk, hogy a gyárakban miként történik az automatizálás, illetve megnézhettük a rendszert, ami mindenhol, minden gép különböző gyártási adatait vizsgálja. Különösen érdekes volt a mesterséges intelligencia használata a logisztikában, illetve az egyéb területeken. Norbert nagyon közvetlen volt, így inkább egy beszélgetésként éltük meg az előadását, nem egy prezentációként, ami nagyon tetszett mindkettőnknek. Mivel közvetlen a pályaválasztás előtt állunk, így nagyon hasznos volt az is, hogy megmutatták azt, hogy hogyan folyik a csapatmunka, a jelentések kezelése és a kommunikáció. Összességében sok tudásra és tapasztalatra tettünk szert ezalatt a röpke 4 óra alatt.

Kaptás Márk Máté Jászság 1-es, Kovács Zsolt Jászság 4-es csoport

![](https://csanyialapitvany.hu/wp-content/uploads/2026/10/16f9c0d3-6cbf-4e06-a2dc-5887aa45f26f-1024x768.jpeg)

**Bábolna Kft, Újszász, Takarmány-Termelés:**

A látogatás az alapkellékekkel – munkavédelmi és higiéniai felszereléssel – indul, amire a szigorú belső szabályzat miatt van szükség. A csarnokokba lépve az első dolog, ami szembetűnik, a hatalmas tér dimenziója és a jellegzetes, gabonás-takarmányos illat. A magasba nyúló tárolórendszerek és az épületen átívelő csőhálózatok között sétálva világossá válik, hogy itt minden folyamat az alapanyagok folyamatos és precíz áramlásáról szól. A feldolgozó- és keverőzónákon áthaladva látszik, hogy a technológia jócskán átvette az irányítást: a hatalmas tartályok és a belső szállítószalagok között a folyamatokat elsősorban vezérlőtermekből kísérik figyelemmel a szakemberek. Az üzembejárás végén a csomagoló- és logisztikai részleghez értünk, ahol a késztermékek végső formájukat elnyerve elhagyják a gépsorokat, hogy raklapokra rendezve útnak induljanak az állatok felé: kacsa, csirke, sertés, marha, pulyka de még a Nyíregyházi Állatkert zsiráfját is innen etetik. Az újszászi üzem belülről pontosan azt a képet mutatja, amit egy modern takarmánygyártótól várna az ember: átgondolt logisztika, fegyelmezett, köszönjük a Csányi Alapítványnak hogy egy ilyen pontos, és őszinte betekintést nyerhettünk a mezőgazdaság ennek ágába.

Kiss László Ákos, Jászság 4-es csoport

![](https://csanyialapitvany.hu/wp-content/uploads/2026/10/7e03201d-860f-4764-a6a8-2e18879be846-1024x576.jpeg)
