Gondolatok a bennünk lakó kisemberről

Gondolatok a bennünk lakó kisemberről

Egy újabb színházi évad kezdődött. Nagyon köszönjük a lehetőséget, hogy tegnap este megnézhettük Mihail Ugarov színdarabja alapján készül Kovács Sándor című darabot. Elmondhatom, hogy újra léleképítő élményben volt részünk. A darab a nem túl távoli jövő képében és „díszletei” között a mai ember elmagányosodásának, a teljesség keresésének megpróbáltatásait és gyötrelmeit állította fókuszba. A szorongás az élet kihívásaitól, a szeretet elfogadásától, a veszteségektől napjaink egyik „legfertőzőbb” mentális állapota. Kovács Sándor, aki nem férfi, hanem egy kovácssándor, ebből az állapotból igyekszik menekülni, keresve önmaga zárt világában a teljességet. De ahogy a világa, ő is beteg. Vajon van gyógyulás?  Ha a fél egész, akkor az egész miért fél? Kérdések, amelyeket darab felvet, és amelyek azóta is kavarognak bennem, amelyekre talán csak egész életünkkel válaszolhatunk. Rajkai Zoltán vendégrendezésében számomra egy újabb mesterművet alkotott. Fándly Csaba, Mészáros Sára nagyszerű játéka felejthetetlen, és velük szárnyalt Stefánszky István és Kaszás Csenge is. Köszönöm a kis csapat nevében, hogy kiváló kaposvári színészeink előadásában részese lehettem ennek – az egyébként a klasszikus orosz irodalmi hagyományokra épülő – élménynek.

Nagy Andrea szülő

A bennünk megbúvó kisember szomorú és szeretnivaló, de semmiképpen nem szánalmas történetét zsigerekig ható előadás formájában mesélték el tegnap este. Láttunk már együtt jó néhány olyan darabot, amely fenekestül forgatta fel az elménket, a lelkünket, s talán a legnagyobb ütést most, ez a darab vitt be valahova nagyon mélyre. Megrázó, megindító, sírva-nevetős, gondolkodásra invitáló volt. De jó, hogy láthatunk ilyet! Kifogástalan színész játékot élhettem át, köszönet érte az alkotóknak és a lehetőségért a támogatónknak.

Sipos Levente

A Kovács Sándor valóban tekinthető vígjátéknak: az önirónia, a kellemetlen helyzetek, illetve a sors fanyar és gúnyos fintora mind fontos részét képezte az előadásnak.Ez a futurisztikus darab szólt a test és a lélek (drasztikus) egyensúlyáról, a szorongásról, vándorfecskékről, a teljességről, vonzalomról és megannyi megérintő témáról. Minden korosztálynak ajánlani tudom a Kovács Sándort, mindenki találni fog benne valami gondolkodnivalót, amit hazavihet magával. Ha pedig valaki szempillaspirált, netalántán szemceruzát viselne az előadásra, ajánlom, hogy a vízállót válasszák, nehogy úgy járjanak, mint én.

Kovács-Nagy Sarolta