---
title: "de nehéz az iskolatáska …"
url: "https://csanyialapitvany.hu/de-nehez-az-iskolataska/"
date: "2019-09-19"
modified: "2019-09-19"
author: "Gázsik László"
language: "hu_HU"
categories: ["Hírek"]
featured_image: "https://csanyialapitvany.hu/wp-content/uploads/2019/09/back-to-school-banner.jpg"
---

# de nehéz az iskolatáska …

„Mivel kezdhetném ezt a beszámolót? Becsengettek. Elkezdődött az iskola, amit vagy vártunk, vagy nem. Én vártam, mert ismét találkozhattam azokkal, akikkel nyáron a kollégiumi gólyatáborban megismertem. Kipakolás, ismerkedés és a nyári élmények elmesélésével telt az első napunk. Jelenleg 4 kollégiumi nevelő van 65 diákra. 3 csoportra vagyunk osztva, az első csoportban (ebben vagyok én) az összes kilencedikes (13) nekünk a csoportvezetőnk matek-kémia szakos tanárnő, így bátran tudok hozzáfordulni majd, ha elakadok valamelyik nehéz tantárggyal, csak úgy, mint az osztályfőnökömhöz, aki matematika fizika szakos. Kicsit furcsa, de felemelő érzés, hogy nem a megszokott embereket látom nap, mint nap, mivel kaposváriként nem ismerek senkit sem Dombóváron, az Apáczai Csere János Szakgimnáziumban. Kicsit térjünk vissza a kollégiumhoz. Kicsit furcsa, bár nagyon hasznos, hogy van kötelező 3 óra tanulószoba. Emiatt sikerült már jó jegyeket szereznem. Az étkezésekre adott ételek nagyon finomak. A kollégiumi társaimmal eddig nagyon jól kijövök. A kimenő is nagyon jó, olyankor lehet hátra lemenni a kollégium mögé fotózni az érkező vonatokat. . Szakkörökre már megtörtént a jelentkezés, de még nem indultak el. Én a tanulás módszertanos, a társasjáték, valamint drámára jelentkeztem. Összességében ebben a két hétben nagyon jól éreztem magam, mintha egy nyaralás lenne, akár négy évre.” *Dausek Nándor*

„A tanulmányaimat a Kaposvári SZC Noszlopy Gáspár Közgazdasági Szakgimnáziumban kezdtem meg. Az idei tanévben indult el újra (több éves kihagyás után) a két tanítási nyelvű turizmus – vendéglátás szak. Az osztályfőnökünk, Lovag Anita egy nagyszerű némettanár és nagyon szeretjük az osztálytársaimmal. Hetente 18 német óránk van, és mellette kevés más tantárgyat tanulunk. Szerintem rengeteg lehetőséget kapok itt. A tanáraink szigorúak, de nagyon jól tanítanak. A német nyelvvel nagyon gyorsan haladunk, és szerencsére van is sikerélményem a nyelv elsajátításában. Az osztálytársakkal még kicsit nehéz, de bízom benne, hogy egy kis idővel jobban összeszokunk és egy összetartó osztályközösség leszünk*.*” *Pretz Jázmin*

*„*Jó messzire kerültem a szülői háztól s ennek előnyeit és hátrányait is megéreztem az első napokban. A szombathelyi művészeti szakgimnáziumban nagyon jól érzem magam, itt tényleg csak a zene, zene, zene van. Van olyan nap, hogy 11 órám van. Unatkozni nincs időm. E mellett azonban a tanulásra is koncentrálnom kell majd.” *Karácsony Áron*

**Újonc(ok) a Táncsics Mihály Gimnáziumban**

Mindenek előtt, ami nagyon meglepett, az az volt, hogy az évnyitó vasárnap kezdődött. Akkor még nem tudtam, hogy milyen érdekes napnak nézek elébe. Az osztállyal az aulában sorakoztunk, majd a tornaterem felé vettük az utunkat. Egy külön „lelátóra” tereltek minket, ahol elvileg mindig is a kilencedikesek ülnek. Megkaptuk a minden elsősnek járó Táncsics kitűzőket, illetve az eskütételes papírunkat is. Meghallgattuk Igazgató Úr beszédét, és természetesen, mint minden Táncsicsos diák, fogadalmat tettünk, hogy a lehető legjobban teljesítünk, amíg itt tanulunk. Nem gondoltam volna, hogy ennyire jól beilleszkedek a közösségbe, több osztálytársamat ismertem már előkészítőről. Az első napokban rengeteg szabályt, praktikát elmagyarázott az osztályfőnök a helyettessel együtt, természetesen az órarendet is, ami elég kedvező lett, ugyanis minden nap „csak” 7 órám van. Ez a nap legfőképp a termek felfedezésével, illetve a tanárok megismerésével telt. Utóbbi sokkal jobban alakult, mint ahogy azt anno több tanár, illetve visszatérő diák emlegette. Az ő állításukat igenis cáfolnám. Eddig nem tapasztaltam olyat, hogy a pedagógusok „keresztbe lenyelik” a diákokat, meg a témazárókat se jelentik be. Több olyan tanár is van akik a RÖPDOGÁKAT is bejelentik. Persze vannak olyan pedagógusok, akik rengeteg feltételt szabnak, ám a legtöbbről az a véleményem, hogy igenis meg akarják értetni a diákokkal azokat az ismereteket, amit éppen tanít. Visszagondolva, nem bánom, hogy ide jelentkeztem, hiszen rengeteg új barátot szereztem, és már nagy hangsúlyt fektetnek a történelem tanításába, ami azt jelenti, hogy heti 4 órába tartják ezt a tantárgyat, aminek persze nagyon örülök.” *Gyurka Péter*

Reméljük pécsi és jászsági évfolyamtársaink is jó benyomásokkal gazdagodtak, az akadályokat könnyen vették az új iskoláikban.