Visszatérő nézői vagyunk a Kaposvári Egyetem Művészeti Kara által hirdetett vizsgaelőadásoknak. Tegnap este Csehov Három nővér című darabját tekinthettük meg a színművész hallgatók előadásában. A harmadévesek ezzel készültek mestervizsgájukra. Kifejezetten jó volt az időpont a darab megtekintésére, hiszen az iskolában épp ez a tananyag, így tehát segíthet a mű megértésében, értelmezésében. Csehov ezt a drámát a 19. század elején írta, amit a 21. században élő fiatalok úgy próbálták átadni a nézőknek, hogy modern díszleteket alkalmaztak, és öltözékük is a mai kort jellemezte. Rendkívül izgalmasan, jól dolgozták fel és adták elő az érdeklődők számára.
A történet három nővérről és fiútestvérükről szól, akiknek meghaltak a szüleik. A három nővér várja a csodát, az áttörést az életükben, amikor az értelmet nyer és boldogok lesznek. Azonban ezt mindhárman máshogy képzelték el. A legfiatalabb álma, hogy Moszkvában élhessen és dolgozhasson, a másik a szerelem teljességét várja, a legidősebbet az teszi boldoggá, ha másoknak segíthet, ha azt érzi, hogy a körülötte élő emberekről gondoskodhat, ezzel válik fontossá és élete teljessé. Mindhármuknak más a hivatása, célja, vágya, élete. Mégis az elmozdulás a holtpontról nem is olyan egyszerű. Nagyon sok filozofikus gondolattal találkozunk a szövegben, ami a nézőtől is megköveteli a figyelmet. Épp ezért éreztem az elején kicsit unalmasak, cselekvés nélkülinek az előadást. Aztán amikor felvettük az előadás ritmusát, néhány mélyebb gondolaton elméláztunk, akkor már tetszett a három órás darab. A színészhallgatók alig néhány évvel idősebbek nálunk, az ő tolmácsolásukban más értelmet nyert Csehov, a könyvszagú irodalom órán tapasztaltakhoz képest.
Sokszor járunk a művészeti kar hallgatóinak előadásaira, most is egy nagyszerű élménnyel gazdagítottak bennünket. Legközelebb mozgásvizsga előadásra megyünk. Azt hiszem oda is szívesen megyek
Horváth Sára Kaposvár 2.