Bringatúra a Velencei-tó körül
„….víz, árnyék, ellenszél, jelzés, tekerj, figyelj autó, vigyázz, emelkedő, jövök-segítek és végül a hurráááááá megcsináltuk!” Ezek voltak a leggyakrabban használt szavaink a hét végi Velencei-tó körüli biciklitúránkon. Megtörtént minden, ami megtörténhetett: esés, eltévedés, túlfutás, keresés, tikkasztó hőség (35 fokos), ám mindez hozzásegített minket ahhoz, hogy elmondhassuk: jó kaland volt a gyönyörű tó körbetekerése. Tanultunk belőle, sokat! Hogy mennyire különlegesen fontos ilyen helyzetben az egymásra figyelés, összehangoltság, versenyszellem kontra türelem.
Június utolsó hétvégéjén Kaposvár 2-es csoportja kerékpártúrát tett a Velencei-tó körül. A 33 kilométeres távnak nagy elszántsággal és jó kedvvel kezdtünk neki. Autóbusszal érkeztünk a helyszínre, ott bringákat béreltünk, meghallgattuk a balesetvédelmi oktatást, majd nyeregbe pattantunk. Az idő kegyes volt, mondhatnánk, bár sokszor éppen az ellenkezőjét éreztük: leginkább akkor, amikor a pákozdi dombokon gyűrtük két keréken a kilométereket. Voltak, akik nagy versenyzőknek számítanak ezen a járművön, többen voltak, akik a nyugdíjas tempónak hódoltak (nem akarunk ujjal mutogatni mentorunkra, jó volt, hogy ő zárta a sort, így tudtuk, hogy nem keveredhetünk el). A kört a helyiek ajánlására Agárd felé kezdtük, s haladtunk a pákozdi Miska huszár szoborig, a Pákozd-Sukorói arborétum mellett, Velencén át a start-cél településig, Gárdonyig. Mindenki jó biciklit kapott, kényelmesen igyekeztek a „versenyzőre” állítani azokat. Nem kis ijedelmet okozott egyik társunk esése, de nagy örömöt jelentett, hogy kisebb zúzódásokkal megúszta, és tudta folytatni velünk az utat. Megtörtént az is, hogy elvesztettük egymást rövid időre, hiába gondoltuk, hogy az útjelzők egyértelműek. Úgy tűnik mégsem voltak számunkra azok. De megtaláltuk és bevártuk egymást. Többeknek könnyen ment a tekerés, mások helyenként küzdöttek az elemekkel. De megérte! Jutalmunk az út tapasztalatai mellett a fürdőzés volt, a nagyon kellemes hőmérsékletű Velencei-tóban.
„A bringatúra egyszerűen fantasztikus volt. Úgy vártam már, mint egy gyerek! Egyrészt még nem jártam ott, másrészt évek óta nem bicikliztem. A táj csodás volt, néha hűsöltünk a fák árnyékában, a víz meglepően kellemes volt, szóval egyszerűen csodásan éreztem magam! (Na jó azért egy-két dombot kiegyenesítettem volna, és a fehér tornacipővel a sárba süllyedést is, de buli az élet és így volt jó minden” Antal Szilvia, szülő
„A bicikli bérlés után a többiek megkezdték túrájukat a tó körül, ahova sajnos nem tudtam menni a térdem biztonsága érdekében, de édesanyámmal töltöttem a parton azt az időszakot amíg vissza nem jött a csoport az élménybeszámolókkal. Olyan lelkesen meséltek a többiek a strandon, fürdés közben, hogy képzeletben én is gyorsan körbe tudtam tekerni a tavat” Gregor Dóra, Kaposvár 2-es csoport
„Kis-mentorként volt lehetőségem a csapatot segíteni és részt venni a túrán. A nap végén fáradtan fájó végtagokkal érkeztem haza, de semmi pénzért nem hagytam volna ki ezt a kalandokkal teli kirándulást! ” Nógrádi Nóra, Kaposvár 3-as csoport
„Szépen nyugalmasan haladtunk – amíg mostanáig is ismeretlen okok miatt – el nem estem a biciklivel. Jó nagy esés volt, sőt a seb sem volt a legkisebb, de nem fájt annyira, mint látszott, ám elsősegély felszereléseinknek köszönhetően percek alatt fertőtlenítettük, majd befásliztuk a sebet, így már 30 perc múlva (mire megszoktam a kötést) úgy haladtam, mint azelőtt.” Ihász Péter, Kaposvár 2-es csoport
„Élek még! Csak a combom görcsölt be nagyon, még biciklizés közben, azóta nem javult sokat, talán az éjjel segít rajta. A leégés nem vészes, a combomhoz képest semmi. Habár akartam volna az elhaladó vonatokat fotózni (hobbim), nem tettem mégsem, mert a többiek által diktált tempó nem hagyta. Sok éve nem ültem már biciklin, és ezután se szeretnék jó ideig, mert a végén alig bírtam menni, utána meg járni se, de amúgy nem volt egy rossz program, de kicsit hűvösebb és kevésbe naposan jobb lett volna; mégis azt mondom megérte!” Dausek Nándor, Kaposvár 2-es csoport
„Tandemmel mentünk tesómmal, így hatványozottan kellett figyelnünk egymásra. Csak együtt, nagy összhangban tudtunk haladni a „kettős bringán”. Nagyon régi vágyunk volt, hogy hosszabb távon próbáljuk ki a tandem biciklit! Köszönjük, hogy ez az álom is teljesülhetett” Sárközi Emma és Eszter, Kaposvár 2-es csoport
Csoportunkkal új célt is kitűztünk magunknak: októberben a Balaton körül bringáznánk Fonyódtól a Badacsonyig. Szívesen hívunk minden alapítványi társunkat az útra!
