A mai nap folyamán (május 6.) a sikeres pályázatomnak köszönhetően – melyet a Csányi Alapítvány és a Bonafarm Zrt. kooperációban írt ki – látogathattam el Bólyra, illetve egészen pontosan Békáspusztára, ahol megtekinthettem a vadászházat, a környezetét, illetve beleleshettem az ott dolgozók munkakörébe.
A pályázatom a turizmus-vendéglátás szakirányban íródott, a PTE Közgazdaságtudományi karán jelenleg ilyen alapszakon tanulok. A bólyi buszpályaudvaron már várt minket Fehér Péter, vadászati ágazatvezető, aki egy finom ebédre invitált minket a közelben. A terepjárójába szállva rögtön fogadott minket a „vadász-atmoszféra”, hiszen lábamnál ült a munkájában segítséget nyújtó kutyája, Luci. Békáspusztára érkezve megcsodálhattuk, hogy ez az eldugott kis település milyen festői környezetben terül el. Ezt követően végigjártuk a négy csillagos vendéglátó ipari egység egészét, értem ezalatt a szobákat, pihenő helységeket, előtereket, udvart, konyhát, konferenciatermeket, társalgókat, sőt még az irodákat is. Mindenhol mérhetetlen precizitással, tisztasággal, fegyelemmel, tisztelettel találkoztunk. Na, meg persze megszámlálhatatlan trófeával.
Mivel a fő profil a vadászat, így kis időt eltöltöttünk a számítógép előtt s betekintést nyerhettünk, hogy is néz ki egy szinte tökéletes terítés. Az irodában beszélgettünk még arról, hogy az itt dolgozóknak milyen komplex feladatköre van és ez miben más, mint egy vadászattal nem foglalkozó szálló. Eztán következett a legizgalmasabb része, kimentünk terepre. Kis idő után átvehettem a terepjáró volánját, mellyel bejártuk az erdőszéleket, ahol megküzdöttünk a vízzel, sárral is. Hatalmas élmény volt, sosem vezettem még ezelőtt ekkora négykerekűt! Közben megálltunk egy vaddisznócsapdánál és egy magaslesnél is, ahol a vadászat filozófiájáról, illetve magának a vadászat metódusáról is beszélgettünk, valamint az erdőben haladva patanyomokból próbáltuk kisilabizálni, milyen állat is járhatott erre. A terepet elhagyva a hűtőház felé vezetett utunk, ahol a frissen lőtt állatokat tartották, s szemléltette Péter a raktárra vétel folyamatát is. A délután utolsó állomása a békáspusztai múzeum volt. Itt találkoztunk régi gépekkel, munkaeszközökkel, melyeket a mezőgazdaságban, illetve a ház környékén használtak őseink.
Összességében elmondhatom, hogy egy rendkívül izgalmas, új élményekkel, tapasztalatokkal teli napot tölthettem el Péter mellett, akinek a Csányi Alapítvány és a Bonafarm Zrt. mellett köszönöm, hogy ilyen csodás napot tudhatok magam mögött. Remélem, hogy a későbbiekben is lesz lehetőségem ellátogatni hozzájuk! Szabó Gábor, Pécs 1.
Május 6-án kis-szakmai napon vehettem részt Szabó Gáborral. Nagyon kellemes és hasznos napot töltöttünk el Fehér Péterrel, a Bóly Zrt. ágazatvezetőjével és munkatársaival, élvezve vendégszeretetüket és a szakma rejtelmeibe való bevezetést. Bepillantást nyerhettünk a szervezet működésébe, a vezetői feladat összetettségébe. Környezetvédelmi szempontból érdekesnek találtam, hogy a vadászatot hogyan fordítják arra a célra, hogy a vadak eredeti környezetben élhessenek. Ezen kívül, egy élmény volt, hogy kimentünk a terepre, láttunk vaddisznó csapdát, vadlesről csodálhattuk a tájat és megismerhettünk pár vadász kelléket. A nap zárásaként ellátogattunk a helyi múzeumba, ahol régi mezőgazdasági gépek voltak kiállítva. Köszönöm a lehetőséget! Kovács Viktória, Jászberény 2.