Alapítványunk és a Kaposvári Egyetem több éves együttműködésre néz vissza, amelyek méltán viselhetik a tartalmas, segítő, kölcsönösség elvét valló jelzőket. Az Egyetem egyik legújabb projektjében azt vállalja, hogy pedagógiai kar hallgatói a hátrányos helyzetű települések iskoláiban végezzék tanítási gyakorlataikat. Ehhez keresnek olyan szakvezetőket, akik a hallgatókat segítik pedagógiai munkájukban, tapasztalataikat más szerepben, mentorként adják át a pedagógus jelölteknek. Megtiszteltetésnek éreztem, hogy csütörtökön megoszthattam mentori tapasztalataimat arról, hogy tulajdonképpen mit is jelent a mentori munka, milyen összetevői vannak. Nem tudtam volna erről beszélni, ha elsőként nem a Csányi Alapítványt mutatom be, mondom el az itt folyó tehetséggondozó és fejlesztő munkát, azt a struktúrát, amelynek része vagyok, valamint a közel másfél évtizedes munka eredményeit. Az Alapító szándéka szerint, hogy „egyetlen tehetségünk se vesszen el”, hasznos és jó (s persze cél is), hogy a lehető legtöbb helyre eljusson szavunk. Erre volt kiváló alkalom a csütörtöki (november 8.) konferencia a Kaposvári Egyetemen. Sárközi Angéla, mentor
