A tegnapi nap folyamán (április 30.) egy újabb fotós kiránduláson vettünk részt. Ezúttal Ásotthalom egy számunkra ismeretlen területét fedezhettük fel.
A szombati angol órák után kis csapatunk ismét bepakolta a fotózási kellékeket és természetesen az estig kitartó élelmiszercsomagokat az alapítványi kisbuszba, majd elindult Ásotthalom felé, hogy a természet szépségeit „lencsevégre kapja”. A Bajára vezető főútról letérve az ásotthalmi erdők vadregényes tája fogadott bennünket, ahol először egy erdei tisztáson legelésző lóval barátkoztunk össze, aki jól tűrte a dögönyözésünket.
A ló simogatása és fotózása után leparkoltunk, majd túránk kezdőpontján egy kedves és igen beszédes úriemberrel ismerkedtünk meg, aki útbaigazított minket. Háza előtt virágzó gyöngyvirágokat csodálhattunk meg, majd egy telekkel odébb az orgonabokrok illatát élvezhettük.
Következő állomásunk szintén egy elhagyott tanya kertje volt, amit kisebb-nagyon pillangók leptek el.
A földúton továbbhaladva egy rémült sün állta utunkat, aki végül is egészen jól tűrte, hogy ő került a kattogó gépek középpontjába.
Utunk további részén egy legelésző tehén gulyánál lyukadtunk ki. Itt félős, de kíváncsi teheneket kaphattunk lencsevégre.
Az állatok számára kialakított mesterséges itató nagyon sok érdekes élőlényt rejtett számunkra: szitakötőlárvák, ebihalak, molnárpoloskák tömege mutatta meg magát a tavaszi napsütésben.
Gyalogtúránk után az úton több helyen megálltunk: érdekes növénytöveket, állatokat és társulásokat felfedeztünk fel.
Túránk végén Szabiékhoz látogattunk el, ahol megnézhettük az akváriumait, és az áradások után maradt árteret. Nagy meglepetésünkre az egyik zsilipbe tarajos gőték kis csoportját vettük észre, amiket Szabi segítségével sikerült is lefotóznunk.
Varga Péter Bendegúz, Szegedi 2-es csoport