Nagybajom 1-es csoport:
2025. december 13-án a nagybajomi közösségi házban az 1-es csoporttal tartottunk adventi családi teadélutánt. A díszek, az illatok, a karácsonyi zenék kellőképpen megalapozták az ünnepi hangulatot. Láthatóan már nem csak a gyerekek, hanem mi, szülők és a testvérek, is bátrabban, egyre otthonosabban mozgunk a közösségi házban és egymás között. Nem csak finomságokkal vártak minket, a hosszú asztalsornál kézműveskedésre nyílt lehetőség. Természetes anyagokból karácsonyi dekorációt, dekorgumiból díszeket készíthettünk, és – ahol az alapanyag valóban fogyóeszköz volt – mézeskalácsot díszíthettünk. Miért jó leülni díszeket gyártani? Először csak csacsogunk, kivesszük a részünket valamiből. Aztán elkezdünk figyelni arra, amit a kezünk csinál. Majd elmélyülünk az alkotásban, magunkra koncentrálunk, és ezzel egyidőben nyitunk a világra, a körülöttünk ülőkre. Az elkészült munkákból kiderül, több tehetség is van egy-egy családban. Ilyenkor megindulnak az igazi beszélgetések, akár olyasvalakivel, akiről még azt sem tudjuk, kinek melyik családtagja. Beszélgetünk, nemcsak a gyerekeinkről, hiszen ők, tudjuk, most rendben vannak, jó kezekben. A szomszédos teremben próbálnak a közös, ünnepi előadásra, nem hagyva, hogy a betegségek, hiányzások keresztbe húzzák azt. Most ők adnak. A műsor szelíd és róluk szól. Mindenki beleadja, amije van. Hangszeres játékot, saját verset, éneket. A nagyok keretet adnak a kicsiknek, segítik őket, hogy kerek egésszé váljon az ajándék. És azzá válik az este is, amikor Szilvi néni első csoportjából megérkezik Valentin. Akkor ismét láthatjuk, mitől Életút Program ez. Időugrásszerűen bepillantást kapunk arról, hogyan mélyülhet a mentor-mentorált kapcsolat barátsággá, hogyan alakulhat egy közösség második családdá. Köszönjük ezt az estét, az ajándékokat, a szép lezárását ennek az izgalmas évnek! Várjuk a januári folytatást! De addig jó pihenést és boldog, békés karácsonyt kívánunk mindenkinek!
Nagybajom 2-es csoport:
„A Nagybajom 2-es csoport 2025. december 12-én délután tartotta Adventi Családi Napját. Most valami más volt. Valahogy úgy léptük át idén a küszöböt, ahogyan még sehogy. Mentorunk köszöntője és az általam szavalt Szabó T. Anna vers egyaránt felhívta a figyelmet arra, hogy advent időszakában, az ünnepre való hangolódás útján mennyire fontos mindaz, ami körülölel bennünket. Ennél mi lehet még fontosabb? Amikor mi öleljük a másikat. A közös fadíszítés, beszélgetések és találkozások egyaránt ezt erősítették bennünk. Az ünnep azé, aki várja. A vers címe, egyben a már hagyománnyá vált játékos vetélkedőnk kulcsmondata. A résztvevőkkel első körben rávilágítottunk a legapróbb, ám számunkra mégis leglényegesebb dolgokra: egy csillámszem a díszen vagy éppen a buborék a pezsgőben. Csapatokba verődve, egymást meghallgatva jártuk be az elő-útját a karácsonynak, mint a szeretet ünnepének. Felidéztünk illatokat, emlékeket, de volt szó az emberek rohanó életmódjáról és a vele járó lelkületről is. Történetet alkottunk, körülírtunk, nevettünk és énekeltünk. Köszönjük önkénteseinknek és Tündi néninek a fantasztikus dekorációt, amely a közös családi fényképek remek hátterévé vált. Köszönjük a Bonafarm cégcsoport ajándékcsomagját! Kívánunk mindenkinek békés karácsonyt és kellemes új esztendőt!” – Vajda Milán, Nagybajom 2
További képek a Galériában megtekinthetőek
