A rákosi viperák nyomában
Június 2-án volt szerencsém elmenni egy kirándulásra a Csányi Alapítvány szegedi 2-es csoportjával Kunpeszérre. A húgom révén vehettem részt a túrán, hiszen ő tagja ennek a csoportnak.
Reggel nyolc órakor vágtunk neki az alapítványi kisbusszal a két órásnak ígérkező útnak a Kiskunsági Nemzeti Parkba.
Tíz óra tájban érkeztünk meg, pontos úti célunk a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Kiskunsági Nemzeti Park gondozásában léterjött Rákosivipera Védelmi- és Oktató Központ volt. A Központban egy hölgy fogadott minket, aki először egy bevezető előadást tartott nekünk a fajvédelmi programról és magáról a rákosi viperáról. Sok érdekes dolgot tudhattunk meg a 2004 óta működő Life védelmi programról.
Ezután a kiállító terráriumban meg is szemlélhettünk két példányt, egy nőstényt és egy hímet. A bátrabbak – köztük én is – még meg is simogathattuk őket. Egy másik kiállító terráriumban a Nemzeti Park ezen területén élő gyíkfajainak egy-egy egyedét figyelhettük meg.
Ezt követően a felnőtt, szaporítandó állatok ketreceit néztük meg, majd a fiatal állatok lakhelyeit. Megtudtuk, hogy mikor elérnek a viperák egy bizonyos kort, szabadon engedik őket a Nemzeti Park területén.
Az előre tervezett programunk itt nagyjából véget is ért. Végül a vendégkönyvbe írtuk be a nevünket és ott maradtunk beszélgetni a minket körbevezető hölggyel. Történeteket mesélt a központról, és a munkájáról.
Dél körül indultunk hazafelé. Maga az utazás is nagy élmény volt, gyönyörű tájakon autóztunk végig. Természetesen rengeteg fénykép készült, a hangulat remek volt az egész kirándulás alatt.
Nagyon jól éreztem magam, remélem, máskor is sikerül eljutnom egy hasonló alkalomra.
Benczúr Izabella
(Benczúr Anna nővére -Sz2 csoport)
Köszönetet szeretnénk mondani Herbót Erzsébetnek az érdekes szakmai vezetésért!
Szegedi 2-es csoport