Interjú az Okos Dobozzal
Az ősszel is folytatódik az Okos Doboz társas kapcsolatok témájának feldolgozása – november 9-én összeült az Alapítvány munkacsoportja, hogy megbeszélje, hogyan lehet az Okos Doboz tananyagát a leghatékonyabban implementálni a foglalkozásokba. A következő félévben a mohácsi és a kaposvári Közösségi Házak legfiatalabb csoportjainak nyílik meg a lehetőség, hogy elmerüljenek a társas kapcsolatok sokszor kusza útvesztőjében.
A következő félév kurzusaihoz kedvcsinálóként egy nyári pillanatot osztunk meg – interjú a Szlankó Jánossal, az Okos Doboz alapítójával [a továbbiakban Okos Doboz – a szerk.]
Sarlóspuszta. A délelőtti eseményforgatag után lassan elcsendesednek a gyerekek – tudatalatti felkészülés a délutáni érzelmi mélymerülésre? A pénzügyi ismeretek- és drámatábor talán egyik legjobban várt eseménye az ebéd után következő érzékenyítő foglalkozás, ahol a gyerekek drámapedagógusok vezetésével merülhetnek alá az érzelmek világában. A sokszor megfoghatatlan – vagy inkább megfogalmazhatatlan – érzelmi gombócokkal való szembenézés sokszor a felnőtteknek is gondot okoz – és ahogy olyan sok minden más, ezek az érzelemgombócok gyerekként még nagyobbnak, még megfoghatatlanabbnak hatnak. Talán ezért nem is meglepő, hogy a tábor résztvevői a legnagyobb lelkesedéssel igyekeznek kibogozni érzelmeik fonalait – az orsót pedig az Okos Doboz szolgáltatja, akik egy kidolgozott struktúrával teszik biztonságossá a képességfejlesztés útját.
Az eredményekre pedig nem csak mi, hanem ők is kíváncsiak – hiszen a fejlődés egyetlen útja a megfigyelés és a következtetések levonása, majd az azokból való építkezés. Így találkoztunk Sarlóspusztán, ahol egy gyors interjúra is idejük jutott az alkalmazásértékelő megbeszélés és a tényleges foglalkozás megtekintése között.
Csányi Alapítvány: Ha három szóban kéne jellemezni az Okos Dobozt, mi lenne az?
Okos Doboz: Gyerekcentrikus, változatos, és szerethető. Úgy tűnik, hogy ez valóban így van, mert a hétköznapokban sokszor találkozom gyerekekkel és mikor megtudták, hogy Okos Dobozos vagyok, akkor rögtön mondják, hogy hú, hát a gyerek imádja, és sokkal többet használja, mint a többi másik taneszközt. Azt is mondanám, hogy szép, gyerekcentrikus és innovatív, teszi hozzá Szlankó János stratégiai tanácsadó. Szép, mert nagy hangsúlyt fektetünk a vizuális esztétikára, számunkra fontos, hogy szép legyen, amit készítünk. A célunk, hogy a gyerekek élvezettel visszajárjanak az oldalra, miután a pedagógus bevezette az anyagot a tanórán. Az fontos, hogy a tanár szeresse az eszközt, de a legfontosabb, hogy a gyerek magától rámenjen, hogy ő szeresse.
Csányi Alapítvány: Mi volt a kezdeményezés magja? Honnan jött az ötlet, hogy Okos Doboz?
Okos Doboz: Mindig is kedveltem a játékokat, játékos feladatokat, és fontosnak tartom az egészséget is, sok ideje foglalkoztat az egészséggel kapcsolatos tudás. Aztán a sors úgy hozta, hogy elkezdtem gyerekekkel foglalkozni, és végül belevágtam az Okos Dobozba. Az ötlet az volt, hogy az Okos Doboznak játékosnak kell lenni és szépnek és úgy kell működnie, mint egy tudástárnak, ami a tananyagon felüli ismereteket is ad, olyan dolgokat, amiket nem tanulnak a gyerekek az iskolában, pedig a tanultak alkalmazása fontos lenne az iskolai életben. Azt lehet látni, hogy a tudásunk az egy közvetlen vonalhoz kapcsolódik. És van egy ilyen tudásterület, amit az iskolában nem tanulnak, pedig kéne. Ilyenek például a kiegészítő képességek: a szociális képességek és az egészséggel kapcsolatos tudás.
Csányi Alapítvány: Tehát mondhatnánk azt, hogy az adja az Okos Doboz különlegességét, hogy különleges területeket erősít, hogy szép és játékos és könnyen kezelhető.
Okos Doboz: Igen. És igen, mondhatni, az átadott tudás is különleges: a cél nem az iskolai tananyag, de az iskolában fontos készségek, területek erősítése. Ilyen például a kognitív képesség, szociális képesség, és sokszor ezek fejlesztésére nincsenek a tanárok kiképezve, vagy nincsenek meg a megfelelő eszközeik a fejlesztésre. Fontos kiemelni, hogy mi nem felmérünk, hanem fejlesztünk.
Csányi Alapítvány: Én először az Okos Dobozzal a magyar Forbes magazin oldalán találkoztam, amikor a pandémia kezdetén felrobbant az oldal látogatottsága. Mennyire maradt meg ez a tendencia?
Okos Doboz: Valamivel lecsökkent a látogatószám. Ennek két oka is van, az egyik, hogy felfedezték, hogy azért sok olyan oldal van, ahol a kreatívabb tanárok saját tananyagot tudnak összeállítani. Ez a kisebbik része. A másik része, hogy közben 2021 őszén online is elérhető vált a tananyagtár, ahol a tankönyvek vannak fent, és a felhasználók egy része már azt használja, ezért nyilván lecsökkent a látogatószám.
Csányi Alapítvány: Hogyan kezdődött az együttműködés az Alapítvánnyal?
Okos Doboz: Volt egy ismeretségünk, amin keresztül összetalálkoztak az útjaink. Aztán leültünk és már az első pillanatban látszott, hogy vannak közös területek, és egyből megvolt az összhang. Innentől nem volt kérdés, hogy szeretnénk, ha az Alapítvány használná az Okos Dobozt. A kapott visszajelzésekből pedig mi is tovább tudunk fejlődni.
Csányi Alapítvány: Nemrég el is kezdődött az együttműködés az Alapítvánnyal, melynek keretein belül a gyerekek drámapedagógusok vezetésével használják a felületet, majd megosztjuk a tapasztalatokat. Látjuk azt, hogy a jövőben hogyan fog ez folytatódni? Vannak konkrét célok?
Okos Doboz: Azt szeretnénk, hogy a Csányi Alapítvány gyerekei, gárdája használják ezt az alkalmazást és lehetőségük legyen fejlődni – úgy, ahogyan nekünk is lehetőségünk van a fejlődésre az Alapítvány visszajelzései alapján. Arra is rájöttünk, hogy milyen centrikus szerepet tölt be a pedagógus egy-egy foglalkozás alkalmával, ezt most itt meg is tapasztalhattuk: tényleg nem mindegy, hogy ki van a foglalkozás élén. Azt látjuk, hogy itt az Alapítványnál kiváló drámapedagógusok vannak, akik nagyszerűen tudják feldolgozni a témákat, a gyerekek pedig érzékenyen reagálnak rá. Meglátjuk, mit hoz a jövő, de szeretnénk, ha minél több csoporttal tudnánk kapcsolatba kerülni a többi házból is. Az biztos, hogy nagyon értékes visszajelzéseket kapunk, amikből tényleg tudunk fejlődni.
Csányi Alapítvány: Volt egy mondat a foglalkozásértékelő megbeszélés alatt, ami annyira tetszett, hogy ki is ragadtam: Hogy sokkal inkább rászorulnak a gyerekek itt az Alapítványban, mint mondjuk egy másik közegben erre a fejlesztésre.
Okos Doboz: Nem is feltétlenül azt mondanám, hogy jobban, de érdekes többféle környezetben is tesztelni a tananyagot – nyilván itt más lesz az eredmény mint egy steril, pszichológusok által kialakított tesztelés során, hiszen az itteni gyerekek sokszor szociálisan érzékenyebbek, és érdekes látni a különbségeket. Mi is ebből tanulunk.
Több idő nem is jut a beszélgetésre, ugyanis kezdődnek a foglalkozások, ahol a gyakorlatban is láthatjuk, hogyan dolgozik együtt az Okos Doboz és az Alapítvány. Az érzékenyítés sikerét pedig úgy mérhetjük a leginkább, ha a résztvevők szemein keresztül nyerünk bepillantást a hét eseményeibe:
Az 5. osztályosok Pénzügyi és drámatáborában kipróbálhattuk a társas készségek fejlesztését célzó gyakorló csomagot, amelyet az Okos Doboz csapata bocsájtott rendelkezésünkre. Ezzel egy hasznos eszközt kaptunk a kezünkbe, amelynek tesztelése során drámatanár társammal, Papp Zoltán fejlesztővel nap mint nap egyeztettük tapasztalatainkat. A délutánonként megtartott foglalkozásokra úgy készültünk fel, hogy a rendelkezésünkre álló videókat és feladatokat a csoportokra szabva, drámajátékokkal, szituációs gyakorlatokkal színesítettük.
Ezzel kívántuk elérni az ismeretek elmélyítését, az érzelmek megélését, az egymásra hangolódást, figyelést. A kamasz korosztály életében a társas kapcsolatok kiemelt figyelmet élveznek, fontos, hogy hatni tudjunk arra, ahogy magukról, társaikról és a világról gondolkodnak. A tréning során szerzett tapasztalatainkat visszajelezzük az Okos Doboz fejlesztői felé, hogy egy széles körben jól alkalmazható oktatócsomag álljon össze.
Köszönettel tartozunk az Okos Doboz csapatának a kezdeményezésért, hiszen Alapítványunk programjában az érzelmi intelligencia fejlesztése, a gyerekek társas kapcsolatainak erősítése mindig is fókuszban állt.
Vida Zsuzsa, foglalkozást vezető drámapedagógus
Interjút készítette:
Járay Bianka