A dolgok bugyraiban
„Szeptember 24-én, szombaton foglalkozások voltak délelőtt. Két csapatra voltunk osztva. Míg az első csoport matekozott, addig a másik csoport magyarórán vett részt. A matekórán a felvételi feladatokat átbeszéltük és együtt megoldottuk. Ezután cserélt a két csapat. Magyarórán megbeszéltük a múlt héten írt fogalmazásainkat és megírtunk egy szövegértési feladatlapot. Étkezés után felmentünk a foglalkozó terembe, ahol egy csodás előadást hallgathattunk meg a hangyákról. Kíváncsian hallgattam, hogy Magyarországon 126 hangyafaj él, a világon 16.000 hangyafaj ismert, viszont úgy gondolják, hogy körülbelül 30.000 és 90.000 közé esik az összes hangyafaj száma. Arról is láthattunk képet, hogy valójában, hogyan is néz ki a hangyák lakóhelye és milyen módon élnek. Még egy különleges dokumentumfilmet is megtekinthettünk róluk. A legjobban viszont az tetszett, hogy Bánk 2 fajta hangyát is elhozott nekünk, amelyeket közelről is megnézhettünk. Délután autóval elindultunk a Fekete Ház Kanális, kloáka, klozet higiéniai kiállítására, amelyet tárlatvezetéssel tekintettünk meg.
Ez az épület túlélte az 1879-es szegedi nagy árvizet, mert velencei módszerrel volt felépítve. Még az is érdekes volt, hogy az épületbe az építész tervezte a bútorokat is. Régen a ház kaszinó és étteremként is működött. Mostanság mindenki el tudja képzelni, hogy hogyan is néz ki egy átlagos mosdó. Ezek előtt az emberek, nyilvános helyen végezték el a dolgukat. A kis dolgokat még ilyenkor is volt, hogy agyag edényekbe intézték el. A várakban ezt a helyzetet jobban oldották meg. Vizekbe vezették el. Misékre a nők kis szószos tálakat vittek magukkal, mert a misék elég hosszúak voltak, és így el tudták intézni a kis dolgukat. Szegeden a Tiszába vezették a koszos vizet. Azt is tudjuk, hogy az emberek a Tiszából hoztak vizet és azt használták, így amikor az tele volt baktériumokkal tisztítani kellett. Arról is hallottunk, hogy volt egy gróf, aki írt a higiéniáról. Beszámolt nekünk arról, hogy 3 hetente mosatja meg a lábát, 3-szor öblít szájat, minden étkezés előtt kezet mos, viszont 25 éve nem került arra sor, hogy megmossa a haját. Később elkezdtek épülni a fürdőszobák, de ezeket eléggé elméretezték. Volt, hogy akkora tusoló készült, hogy még egy lovat is le lehetett tusolni benne. A kiállítás végét egy különleges szobával zártuk, ahol mosdókat, képeket és vicces verseket tekinthettünk meg.” Juhász Ráchel Rebeka Szeged 3-as csoport
