Tisztavatás és szülői köszönet
„Augusztus 17-én vehettem át a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karán az oklevelemet, hadnagyi vállszalagomat, valamint tiszti szablyámat. Tanulmányaimat katonai vezető szakon, műszaki szakirányon végeztem el jeles eredménnyel. 2022. augusztus 20-án ünnepélyes keretek között tettem le tiszti eskümet és avattak tisztté a családom, mentorom és ország-világ előtt a Nemzet Főterén, a Kossuth téren. Ez volt életem egyik legmeghatározóbb pillanata és nagyon hálás vagyok a Csányi Alapítványnak a rengeteg támogatásért, amely nélkül sokkal nehezebb lett volna kitűzött céljaim elérése. A jövőben tervezek továbbtanulni, célom egy katonai műszaki végzettségemhez illeszkedő mérnöki diploma megszerzése, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karán egy mesterképzés elvégzése. Első tiszti beosztásomat a Magyar Honvédség 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki Ezrednél töltöm be szakaszparancsnokként.
Hálásan köszönök mindent az Alapítványnak, a mentoroknak, fejlesztőtanároknak és társaimnak, akik támogattak ezen a hosszú úton, és lehetővé tették, hogy teljesítsem álmaimat!”
Feil Gergő, Szeged 1-es csoport
„Köszönet a 12 évért a Csányi Alapítványnak
In medias res – a dolgok közepébe vágva: Harsona szól, lobog a szélben nemzeti zászlónk, parancsszavak, esküre emelt fehér kesztyűs kezek – a Kossuth téren az újonnan felavatott tiszteké. Köztük van Gergő fiam is. Nagyon büszke vagyok rá, de a szívem is összeszorul néha. Míg a Nemzetvédelmi Egyetemre járt biztonságban tudtam. Hadnagy lett szép, daliás fiam – pont most, mikor a szomszédban háború van, ropognak a fegyverek. Pacifista és féltő szívű anya lévén nem így szerettem volna, de ez az ő határozott döntése volt. Már óvodásként puskának használta a botokat a csúszda-támaszponton, és kisiskolásként könyvet olvasott a világháborúról.
… A biztonság azonban nem az egyetemen kezdődött. Biztos pont volt az életében a szeretett Hunyadi János Általános Iskola. Bezárása előtt a Rókus II. sz. Általános Iskolába kerülve tanítója, Jolika néni felfedezte Gergő jó képességeit, és javasolta őt a Csányi alapítvány felvételijére.
Ez a megmérettetés nagy kaland volt számunka. Hosszú írásbeli és szóbeli felmérés, anyaként én bizonyára jobban izgultam, mint ő. A tesztekből kiderült, hogy Gergő valóban tehetség ígéret, így fölvették őt az alapítványba. Nagyon örültünk, mert Gergőnek 4 testvére van, én főállású anya voltam, szerények az anyagi lehetőségeink. De a könyvespolcunk tele volt mindig, a tudást nagyon megbecsüljük.
Gergő többféle tantárgyból kapott foglakozásokat az Alapítvány tanáraitól, többek között angolból és matematikából. A legtöbb szombatját a Csányi házban töltötte, de nemcsak tanultak, hanem vonzó, érdekes, a korosztályuknak megfelelő programokat is szerveztek a gyerekeknek. Pl. színházba, Vadasparkba, tudományos kiállításokra mentek. A kirándulások a természetben, az életútnapok, később a külföldi utak mind sok élményt adtak Gergőnek. Az alapítvány nélkül biztos nem jutott volna ki Angliába amíg nem válik kenyérkeresővé. Többször kiutazhatott, és ez családnál lakva nagyon jó nyelvtanulási lehetőség volt számára. A középiskolát már felsőfokú nyelvvizsgával végezte el. Olyan hasznos segítségeket kapott az Alapítvány által, hogy az egyetemre egyenes útja volt.
Meg kell említenem, hogy szülőként is milyen fontos volt nekem az Alapítvány. Nagyon fog hiányozni. Főleg mentorunk, Piroska miatt, aki a családlátogatások során hosszú beszélgetésekre időt szánva meghallgatta gondjainkat, így megértette Gergő életének nehézségeit is. Tanácsaival segített átvészelni a kamaszkor viharait is. Mert minden gyermek életében vannak hónapok, évek, amikor nem a tanulás a legfontosabb. Ezeket az időszakokat is segített átvészelni az Alapítvány mentora motiváló szavakkal, tevékenységekkel és ha szükséges volt, szigorúbban, a határokat megerősítve.
Nagyon jó érzés volt számomra részt venni a „Csányis programokon”, különösem karácsony előtt. Meghatottan néztem a gyerekek karácsonyi műsorát. 4 éves volt Gergő öccse, mikor elkezdtünk a családi összejövetelekre járni. A kicsi mindig nagyon élvezete ezeket, és pocakját is telerakta finom sütikkel és szendvicsekkel. Kíváncsi örömmel pakoltuk ki otthon a nagy értékű karácsonyi ajándékcsomagot, és – mivel mindig beosztással éltünk – még februárban is került a Pick kolbászból a rakott krumplira.
Nem írtam még a gyerekek focibajnokságairól, és hogy milyen nagy élmény volt nekik, mikor élőben szurkolhattak Budapesten, a felnőtt bajnoki meccseken.
Az Alapítvány nagymértékben hozzájárult Gergő személyiségfejlődéséhez. Önbizalma, kapcsolatteremtő képessége, felelősségtudata, motiváltsága évről-évre fejlődött a drámafoglalkozások, projektmunkák, csapatépítő programok és közösen megalkotott produkciók által.
Ahogy az évkönyveket lapozom, újra rádöbbenek, hogy mennyi lehetőséget kapott Gergő sikeres életpályája indításához. Mikor benne voltunk, már szinte természetes volt a sok program, lehetőség, pedig nem volt az. Köszönet érte!
Még meg sem említettem egy nagyon fontos juttatást, a havi ösztöndíjat, amit a diploma átvételéig kapott Gergő, és ez segítette, hogy már egész fiatalon megalapozza önálló életét. Remélem, pályája tervei szerint, sikeresen fog alakulni.
Mindent nagyon köszönünk a Csányi alapítványnak, és további jó munkát, jó egészséget kívánunk az alapítóknak és minden dolgozójának.
Isten óvja egészségben Gergő fiam és minden katona bajtársát! És óvjon bennünket is, minden embert, bajtársakat Földünkön, mostani nehéz helyzetünkben, bízva egy szebb jövőben.”
Gálosi Gabriella szülő
„Megtisztelő volt, hogy a szűk család mellett én is, mint Gergő mentora, meghívást kaptam e jeles ünnepségre. Örömmel mentem most is, mint ahogy a ballagására és avatási ünnepségére is. Jó érzéssel tölt el, hogy a 12 évig tartó úton végigkísérhettem. Minden mentornak ilyen mentorált diákot kívánok. Gergő, az Alapítvány nevében gratulálok, és sok sikert kívánok a továbbiakban is!”
Szabóné André Piroska, szakmai referens
