Lakóházak, kicsit másképp
„A hétvégi alkalommal kicsit tovább gondolkoztunk „A mi házunk…” projektünkkel kapcsolatban, szintén a fenntarthatóság téma körében maradva, a lombházakról és az erdei épületekről volt szó – most természetesen – online előadás keretében.
Igyekeztem ismét a fiatalabb csoporttársaim számára is élményszerűen és megfogható példákkal magyarázni ezt az építészeti vonalat. Sokféle témát boncolgattam, a tényleges fára épített házaktól, a környezetbe való simuláson, és a környezeti értékek építészeti megoldásokkal való megóvásán át, egészen a magyar példákig. Természetesen ezen kívül a már eddig megszokott interaktivitást is szerettem volna beletenni az előadásomba, már amennyire az online világ ezt engedte. Régi, ikonikus épületek építési dátumát kellett megtippelniük. Igyekeztem olyan házakat választani, amik a korukat messze meghaladták, így a tippek 2010 utánra érkeztek, míg a házak többsége az 1930-as években épült. A végén lazításként, az építészeti látványtervek világában kellett megmondaniuk, hogy melyik kép mutat valós, megépült épületet, és melyik közülük egy nagyon szépen komponált látványterv. Úgy érzem élvezték az előadást, hasznos volt, és tudunk tovább haladni a projekttel.” Tricler Szabó Péter, Kaposvár 2-es csoport, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, építészmérnök szakos hallgató
„Meglepő volt, hogy mennyi építész már a 30-as években képes volt olyan terveket készíteni és kivitelezni, amik igazán a mostani időkben terjedtek el és váltak megszokottá. Vajon a mai építészek is hetven-nyolcvan évre terveznek? Milyen lesz akkor az építészeti kép 2100-as években? Ami szintén meghökkentő volt számomra, az a különbség egy látványterv és az az alapján konstruált épület között. Számos példát láthattunk arra, amikor a kivitelezés messze túlszárnyalta az eredeti ötleteket. Szerintem sok dolgot tanulhattunk az előadásból, örülök, hogy egy ilyen programon is részt vehettünk.” Antal Dominik, Kaposvár 2-es csoport
„Azt gondolom, hogy a lombkorona házakat a gyerekkorra való emlékezés hívta életre; azok az ügyeskezű apák, nagypapák, akik gyerekkuckót építettek a családi házakat körülvevő fákra. Persze lehet, hogy a környezetvédőknek sokkal inkább a természetbe való belesimulás iránti vágyából fakadt, hogy építeni kezdtek lombkoronaházakat. Vannak olyanok, amelyek a fa körül épülnek, a fa adja az alapot, van, ahol fából az erdő közepén magas gerenda talapzaton a lombkoronaszintre magasodnak az építmények.
„Manapság egyre nagyobb az igény, egyre fontosabb sokaknak a természetközeliség, ezért a lombkoronán épült lakóterekben tényleg azt érezhetjük, hogy közvetlenül vagyunk részesei a természetek. Bizonyára sokan azt gondolják, hogy ebben az esetben alapjában véve le kell mondani sok olyan civilizációs komfort tényezőről, ami ma megszokott, ami a kényelmünket szolgálja. De nagyot tévedünk. Ma már a turizmusban is népszerű lombkorona hotelekben minden megvan, ami a kényelmet szolgálja (ivóvíz, szennyvízelvezetés, világítás, fűtés). Ezt a geotermikus energia, hőszivattyú, szélenergia teszi lehetővé.
Persze nem elhanyagolható, hogy többen az öko mellett döntenek, és nem a luxus a legfontosabb. A fák között megbújó lombkoronaházak számomra önmagában „luxusotthonok”. Szívesen laknék ilyen helyen, és úgy érzem le tudnék mondani dolgokról cserébe azért, hogy az ablakomból tudjam nézni a madarakat vagy a mókusokat, na meg a csillagos eget esténként.” Sárközi Eszter, Kaposvár 2-es csoport
