Ismerkedés Tokaj vidékével
„Február 13-án Tokaj és vidékével ismerkedtünk meg, folytatva a nyári táborhoz kapcsolódó, éves „A Tisza Tokajtól Szegedig” projektet.
Én ebéd előtt Tokaj környékének földrajzát mutattam be a Szeged 3-as csoport hatodikos diákjainak. Először ők próbálták elhelyezni különböző térképeken Tokajt, majd végül megmutattam a város helyét egy domborzati térképen. A gyerekek alig hibáztak, szinte tökéletesen be tudták jelölni, hogy hol található a város. Miután Tokajt elhelyeztük Magyarország térképén bemutattam Tokaj címerét, amelyről megállapítottuk, hogy több jelkép is utal az ottani borászatra (domb, szőlő) majd adatokat tippelhettek meg Tokajról, például a lakosságát, területét. A gyerekek megdöbbenve tapasztalták, hogy maga a borvidék nagyjából tízszer akkora, mint Tokaj városának a területe. Fontos volt, hogy minél jobban figyeljenek, hiszen a prezentációban szereplő adatokról, képekről és információkról összeállított kvíz zárta a délelőttöt. Nagy örömmel fogadtam, hogy egész órán figyelt mindenki, mert a 15 kérdésből maximum 1-2-őt rontottak el.” Somogyi Márk, Szeged 1-es csoport, Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem, harmadéves gépészmérnök hallgató
„Én az előadásom során Tokaj néphagyományairól beszéltem a gyerekeknek. A területről több legenda is született. A folklór szerint éltek itt tündérek, mocsári lidércek, a hegyen pedig boszorkányok gyűléseztek, de a gyerekek számára is a legérdekesebb talán a hegy keletkezését övező legenda volt. A legenda szerint a Tokaji-hegy a görög istenek és az óriások (Titánok) hadakozása során keletkezett, amikor is az istenek az egyik óriás púpját letépve erre a vidékre hajították. A legendák mellett a helyi népszokásokban is a szőlőnek és a bornak van főszerepe. Ebből adódóan megvan mind a szüret, mind pedig az azt követő szüreti mulatságnak a maga hagyománya. Ezeknek a legfőbb közös eleme az úgynevezett Baksus pajtás figurája, a szőlőkorona, avagy koszorú, illetve a „kapás-címer” amelyek a szüreti felvonuláson nagyobb szerepet kapnak. Az előadás után a gyerekek figyelmét teszteltem egy kvízzel. Örömmel láttam, hogy az óra érdekes volt számukra és figyeltek, mivel a kvízt nagy sikerrel kitöltötték.” Vugernicsek Zsolt, Szeged 1-es csoport, Szegedi Tudományegyetem Bölcsésztudományi Kar, spanyol szak harmadéves hallgatója
„A mai foglalkozást Evelinnel együtt zártuk, ahol a borkészítést mutattuk be. Kezdésként Tokajról megemlítettem pár alapinformációt, így a gyerekek jobban el tudták helyezni a borvidéket. Pár nevesebb települést is bemutattam a borvidékről, amelyekből többet ismertek is, például Sárospataknál Zsombinak eszébe jutott a Rákócziak ottani öröksége. Miután megbeszéltük a borvidék jelentősebb településeit, a borkészítés folyamatát mutattam be. Itt olyan dolgokra hívtam föl a figyelmet például, hogy mitől függ a bor alkoholszintje és hogy miért nem érdemes egyszerre sok mustot inni. Miután megismertük a borkészítés folyamatát, Evelin bemutatott pár borfajtát és annak ismertető jegyeit, mint például a furmintot, hárslevelűt és az aszúeszenciát. Ezt a prezentációt is egy kvízzel zártuk. Nagyon jól esett, mert úgy láttam, hogy érdekes volt a gyerekek számára az előadás, mivel az utolsó kvízen is rendkívül jól teljesítettek. A nap végén levezetésképpen Alíz tartott egy dráma foglalkozást. Itt először mindenki mondott egy jó és egy rossz dolgot, ami vele történt mostanság. Ezután egy koncentrációs játékot játszottak, majd a napot egy viccesebb, állatos játékkal zárták.” Sebők Marcell, Szeged 1-es csoport, Szegedi Tudományegyetem Bölcsésztudományi Kar, magyar-történelem szakos negyedéves hallgatója
„A mai nap izgalmas volt! Sok mindent tanultunk és többek között érdekes előadásokat hallgattunk! Az első előadás Tokaj földrajzi elhelyezkedéséről szólt. Tartalmas kis előadás volt. Az ehhez tartozó Kahoot! is nagyon tetszett. Könnyedén érthető ám mégis érdekes volt. A második PPT-n hallhattunk a tokaji néphagyományokról. Többek között szó volt a szüretről, és azok hagyományairól. Még egy-két érdekes legenda is meg volt említve és természetesen ehhez is volt egy kvíz (méghozzá szerintem azért, hogy teszteljük a tudásunkat). A harmadik előadás tartalma volt: a bor készítése és a szőlőfajták. Sok-sok szőlőfajtát ismerhettünk meg. Megtudtuk, hogy hogyan is készül a bor (ami szerintem meglepően érdekes). A végén egy tesztsort töltöttünk ki, ami kellően feladta a leckét, de mégis érdekes feladatokat tartalmazott! Befejezésképpen egy drámaórát tartott Alíz. Szerintem mindenki nevében mondhatom, hogy nagyon jó volt. Élvezetes, nyugodt játékot játszottunk többféle játékos versengéssel. Összegzőül: szerintem igazán jól sikerült a mai nap!” Török Fanni, Szeged 3-as csoport
